A válság teljes erővel tombol - A vérszegény élénkülés kifullad

Dominique Strauss-Kahn a Le Monde című francia lapnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a válság még korántsem múlt el, sőt teljes erővel tombol. Az érvelés szerint a magánkereslet túl gyenge még, ezért fennáll a veszély, hogy a vérszegény élénkülés kifullad.

Az IMF vezetője azokra a nyilatkozatokra reagált, hogy látszanak már a növekedés újraindulásának szerény jelei, ezért ideje irányt váltani a fiskális egyensúly felé.

Az Egyesült Államokban érezhetően lassult a keresletösztönző programokra szánt összegek elköltése, aminek technikai okai is vannak: az élénkítés olyan fázisba érkezett, amikor a pénzt tízezer-számra indítandó fejlesztési és támogatási projektek között kell elosztani, ennek jóváhagyása és menedzselése pedig roppant időigényes.

Emellett vannak arra utaló jelek, hogy legszívesebben már a kormányok is szigorítanának, a korábban elhatározott fiskális lazítások ellenében. A Reuters idézi Timothy Geithner amerikai pénzügyminisztert, aki szerint elég sok jel utal a gazdaság erősödésére, ezért kellene hagyni a fellendülés spontán kibontakozását.

A hírügynökség emellett utalt az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság közös ajánlásaira, amelyek szerint 2010 közepe tájékán a tagországok kormányainak vissza kellene vonniuk a fiskális ösztönző programokat.

Ez utóbbiak összehangolt feladására még nincs egyeztetett terv, a Reuters szerint azonban a hangulatváltozás egyértelműen kimutatható. Ennek példázataként idézi a spanyol pénzügyminisztert, aki kijelentette, hogy már 2010-ben erőteljesen visszafogják a költségvetési kiadásokat, és elkezdik az államháztartás kiegyensúlyozását.

Ellenpélda céljára jelentések idézik a francia pénzügyminisztert: Christine Lagarde egyértelműen kiállt az ösztönzés folytatása mellett, hogy ne kerüljön veszélybe az éppen csak rügyedző fellendülés.

Mint jelentések rámutatnak, Párizs alaposan kivette részét a gazdaság mozgásba hozatalát célzó erőfeszítésekből, aminek hatására az államháztartásnak a GDP-hez viszonyított hiánya az idén – az ott ijesztő mértékűnek számító – 7,0-7,5 százalék között szinten várható. Európán kívül Kína látszik eltökélten folytatni a nagy horderejű fiskális programját: mint az Asia Pulse hírszolgálat jelenti, a központi kormány 2010-ben az idei szinten igyekszik tartani a kiadásokat, a regionális igazgatási központokban azonban még növelik is a fejlesztési ráfordításokat.

A fő célok között szerepel a vidéki népesség lakáskörülményeinek javítása, az oktatás és az egészségügyi ellátás fejlesztése, az infrastruktúra kiépítése, a vízgazdálkodás korszerűsítése, emellett további, nagy számú szerkezeti kiigazító program végrehajtása. A válság hatásainak mérséklését célzó tervek világszerte mély nyomot hagytak főbb makrogazdasági-egyensúlyi mutatókban.

Mint az IMF rámutat, a válság elmélyülése előtti utolsó, 2007-es esztendőben – a G-20 csoport szintjén – a GDP-arányos költségvetési hiány átlagosan mindössze 1,1 százalék volt, ami 2009-ben eléri a 8,1 százalékot. Ugyanebben a körben a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság átlaga 2007-ben 62,4 százalék volt, ami az idén eléri 76,1 százalékot, majd 2010-ben 82,1 százalék, 2014-ben pedig 86,6 százalék lesz.

A fiskális ösztönző programok súlya néhány kiemelt országban
 
Egyesült Államok        787 milliárd dollár          a GDP 5,5 százaléka
Japán                            154 milliárd dollár      a GDP 3,1 százaléka
Kína                              586 milliárd dollár      a GDP 13,3 százaléka
Oroszország                 62 millárd dollár          a GDP 5,3 százaléka