Új szabályozás jön kórházi befektetőknek

A jövő évtől nem három-, hanem kéthavi működési bevételének kell lenni annak a befektetőnek, aki működtetésbe kívánja venni a kórházakat, szakrendelőket az önkormányzatoktól – mondta lapunknak Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke. Erről a december közepén elfogadott egészségügyi „salátatörvényben” rendelkezett a parlament. Az összeg felét a szerződéskötést követő harminc napon belül kell megfizetni, annak formája lehet akár banki garanciavállalás is. A teljes összeg előteremtéséhez 12 hónap áll rendelkezésre. Ez a jogi szabályozás nem visszamenőleges hatályú. A jogszabály módosítását az idén bekövetkezett HospInvest-csőd és a Medisyst kórház-viszszaadási akciója kényszerítette ki. Az öt kórházat és szakrendelőt működtető HospInvest ellen csődeljárást kezdeményeztek, a Medisyst ezt nem várta meg, visszaadta három intézményét a tulajdonos önkormányzatoknak. A társaságok mögött álló tőke megelégelte a kiszámíthatatlan közfinanszírozást és az ellenséges társadalmi környezetet – állították a cégek vezetői. Az előző mögül ugyanis kihátrált az EBRD, utóbbi tulajdonosa pedig más területre vitte a pénzét.

A befektetők azokat a cégeket keresik, amelyek profitálni tudnak az ágazat elkerülhetetlen reformjából, amelyet maguk a betegek kényszerítenek ki – mondta korábban lapunknak Préda István, a Magán Bankár Partners (MBP) Zrt. vezérigazgatója. Az MBP magyar társaságok nemzetközi és hazai értékesítését közvetíti, valamint tőkebevonásokat; mögöttük van már a gyógyszerkutatással foglalkozó Goodwill Research olaszországi eladása, s nagy lehetőséget látnak az egészségügyi szolgáltatások területén is. A vezérigazgató szerint egyre nagyobb az igény a minőségi egészségügyi ellátásra; ezt, ha az állam nem finanszírozza, a magánintézmények veszik át. Már a középosztály is hajlandó fizetni a vizsgálatért, ha azt méltóságteljes környezetben, idejét kímélve, szolgáltató mentalitású orvosoktól kaphatja meg.

A kórházak költségkereteinek a megnyirbálása egyébként rákényszeríti az intézményeket, hogy hatékonyabban működjenek – állítja Préda István. Szerinte a privát szektorban már jól működő gazdálkodási mechanizmusokat az egészségügyhöz igazítva jól lehetne alkalmazni.

Kökény Mihály egészségpolitikusként megélte a fideszes Mikola István és a szocialista Csehák Judit miniszter vezényletével megalkotott kórháztörvények elfogadását, majd azok hatályon kívül helyezését. Ezek többek között az önkormányzati kórházakba történő tőkebevonást, a közalkalmazott orvosok szellemi szabadfoglalkozású státusba kerülését szabályozták, ám a politikai háborúskodás miatt elbuktak. Elismerte, hogy a parlamentben most elfogadott „salátatörvény” sem tőkebarát. Ám szerinte ezt – éppen a befuccsolt kórház-működtetési kísérletek miatt – átmeneti megoldásként el kellett fogadni.

Erre azért van szükség, hogy teljes körű áttekintés legyen erről a populációról. Jelenleg különféle adatbázisok gyűjtik az információkat, amelyek összesítése elmarad.

Erre azért van szükség, hogy teljes körű áttekintés legyen erről a populációról. Jelenleg különféle adatbázisok gyűjtik az információkat, amelyek összesítése elmarad.-->