30 vagy 45 százalékos THM-plafon jön - Részletek

A kormány a múlt hét végén több, pénzügyeket szabályozó törvénymódosítási indítványt terjesztett az Országgyűlés elé. Az egyik javaslat értelmében a kabinet a polgári törvénykönyv módosításával korlátozná a magánhitelek kamatait és a pénzügyi szolgáltatók által nyújtott kölcsönök teljes hiteldíjmutatóját. A tervezett jogszabályváltozások az előterjesztés szerint január 1-jétől lépnek hatályba. A törvényjavaslat szerint ha jogszabály másként nem rendeli, akkor a magánszemélyek egymás közötti ügyleteiben felszámítható kamat mértéke legfeljebb 24 százalékponttal lépheti túl a jegybanki alapkamatot. A kamatkikötés e mértéket meghaladó részben semmis.

A jogszabálytervezet a pénzügyi intézmények által a fogyasztónak nyújtott hitelek költségeit úgy korlátozza, hogy azok teljes hiteldíjmutatója legfeljebb 24 százalékponttal lehet nagyobb a jegybanki alapkamatnál. Az előterjesztés a nagyobb kockázatú és magasabb költségekkel járó áruhiteleknél kivételt tesz. Így a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönöknél a teljes hiteldíjmutató maximális értéke 29 százalékkal lehet magasabb a jegybanki alapkamatnál.

A javaslat korlátozza a késedelmi kamat mértékét is. A jogszabálytervezet szerint a késedelembe esés időpontjáig a jogszabályban vagy szerződésben rögzített kamat jár. Azt követően pedig a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat harmadával növekedhet a kamat, de az a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét nem lépheti túl.
A kormány a kölcsönök után felszámítható kamatok és költségek korlátozása mellett a jelzáloghitelek árazásának átláthatóbbá tételét is szeretné elérni. Ezért a törvényjavaslat szerint az új jelzáloghitelek nyújtásánál a pénzügyi intézménynek a kamatot vagy referencia-kamatlábhoz kell kötnie, vagy hosszabb időre – három, öt vagy tíz évre – rögzítenie kell. A kamaton kívül más rendszeresen fizetendő költséget viszont a hitelező már nem számíthat fel az ügyfél
szerződésnek megfelelő teljesítésekor.

A törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy a hosszú kamatperiódusra rögzített kamattal nyújtott kölcsönök esetén az új kamatperiódust megelőzően legalább 90 nappal értesíteni kell az ügyfeleket a kamat új mértékéről annak érdekében, hogy az adósnak elegendő idő álljon rendelkezésére egy esetleges hitelkiváltáshoz. Az ügyfél minden kamatperiódus végén jogosult a szerződés díjmentes felmondására, így az új kamat ismeretében költségmentesen előtörlesztheti a hitelét.

Az Országgyűlés emellett szintén lapzártánk után vitatta a Nemzeti Eszközkezelő jogállását és működését szabályozó törvényjavaslatot is. A társaságot azért hozták létre, hogy a hiteleiket fizetni nem tudó adósok lakásait megvásárolja és azokat bérbe adja egykori tulajdonosaiknak.