Csak egy egyháznak van jelentős devizahitele

A devizakölcsön állományról az egyházak körében végzett felmérés alapján az volt megállapítható, hogy ennek mértéke a Magyarországi Református Egyház (MRE) esetében kiemelkedően magas. A Szeretetszolgálati Iroda 3 millió, a Tiszáninneni Református Egyházkerület 4,6 millió, a Tiszántúli Református Egyházkerület 2,8 millió, a Dunántúli Református Egyházkerület pedig 3,8 millió svájci kölcsönnel rendelkezik.

A hitelek részletezése során kiderül, hogy a szociális ügyekért felelős Szeretetszolgálati Iroda valamennyi hitelét CIB-hitellé konvertálta 2006-ban, amely svájci frank alapú. A hitel tőkeértéke 5,95 millió svájci frank volt. A 2012 végén 3 milliós összeg napi árfolyamon számolva 739 millió Ft tőketartozást jelent. A tőke törlesztése negyedévente történik 134438 svájci frank értékben, melynek fedezete az árbevételének engedményezése.

A Tiszáninneni, a Tiszántúli  és a Dunántúli Református Egyházkerület kölcsöneinek fedezete egyaránt az ingatlanjáradék kiegészítésének engedményezése.

A jelentés megjegyzi, hogy a tárca tudomása szerint a három református egyházkerület a 2000-es évek közepén egyházi ingatlanrendezési követelései kiváltására vett fel devizaalapú szabadpiaci hitelt és ebből következően szenvedett el jelentős árfolyamveszteséget.)

Balog Zoltán a még februárban készített anyagban leírta, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala 2013. január 13-án kelt levelében kért segítséget. Az egyház azt közölte, hogy az elmúlt esztendők során több egyházközségük és intézményük különböző fejlesztésekhez devizahitelt vett fel. Amikor a kabinet a devizahitelesek megsegítésére különböző konstrukciókat vezetett be, akkor merült fel a reformátusoknál, hogy érdeklődjenek olyan megoldásokról, amelyek az egyházi jogi személyiséggel bíró szervezetek számára is lehetőséget adnak hiteltörlesztési terhük enyhítésére.

Pásztory Ádám, az MRE kommunikációs igazgatója lapunknak nemrég azt nyilatkozta, hogy egyházuk nincs krízis helyzetben, nem kell őket gazdaságilag megmenteni. Az államot azzal keresték meg, hogy a lakossági devizahitelek visszafizetésének megsegítéséhez hasonlóan az egyház által felvett hitelek visszafizetésére is valamilyen könnyítési konstrukciót tegyenek lehetővé. Azt viszont nem kérték, és még nem is voltak egyeztetések arról, hogy 14,3 millió svájci frankos (közel 3,5 milliárd forint) devizahitel tartozásukat az állam átvállalja, amiről Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár tett bejelentést korábban.

Az MRE zsinati hivatalának pénzügyi osztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a jelenlegi mintegy 14,3 millió svájci frankos devizatartozásnak közel a dupláját vette fel a református egyház 2003-ban a HVB Banktól, azóta ugyanennyi összeget sikeresen törlesztettek. Lőrincz Szabolcs kiemelte, hogy a református egyház az önkormányzati rendszerhez hasonlóan működik, az egyházközségek, kerületek és megyék önálló jogi személyek és önállóan gazdálkodnak, az MRE ernyőszervezetként működik. A 90-es években elindult az egyházi ingatlan kárpótlás, így a református egyház is sok épületet kapott vissza, ezek azonban rossz állapotban voltak. Nem volt forrás a fejlesztésükre és működtetésükre, ezért választották végül a hitelfelvételt – hangoztatta Lőrincz Szabolcs.

A hitelt az MRE vette fel, de aztán a pénzt szétosztották az önállóan gazdálkodó egyházkerületeknek, amelyeknek fejlesztési forrásra volt szükségük. Nemcsak a hitelfelvételnél, hanem az áram-, a gáz-, vagy a telefonszolgáltatóknál is központilag lépnek fel, mivel így jelentősebb kedvezményeket tudnak elérni.

Az MRE vállalta a garanciát a hitelre. Lőrincz Szabolcs hangsúlyozta, hogy az egyház ingatlanokat nem tud felajánlani fedezetként. Azt az állami járadékot ajánlják fel garanciaelemként, amit a kárpótlás összegeként az egyház örökjáradék formájában folyamatosan kap meg évről évre az államtól. Ennek a járadéknak az éves mértéke mintegy 2 milliárd forint körül van évente.

A kormányzat több más egyháztól is kért adatokat a devizahitelekkel kapcsolatban. Ebből kiderült, hogy a Magyar Katolikus Egyháznál belső egyházi jogi személy nem rendelkezik devizakölcsönnel. Egy egyházi természetes személy vett fel jelzálog alapú, szabad felhasználású devizakölcsönt 881593 svájci frank összegben.

A Magyarországi Evangélikus Egyház egyik egyházközsége (belső egyházi jogi személy) 4799 svájci frank jelzálog alapú, szolgáltatásvásárlási (orgona felújítás) kölcsönnel rendelkezik.

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetség a Hit Gyülekezete, a Magyar Pünkösdi Egyház esetében sem az egyház, sem belső egyházi jogi személy nem rendelkezik devizakölcsönnel. A Magyarországi Baptista Egyház nem szolgáltatott adatot.