Az új készítmények kifejlesztése ma sokkal költségesebb és lényegesen kevesebb sikerrel jár, mint évtizedekkel ezelőtt. Míg a ’70-es években még átlagosan 4-5 év alatt és „mindössze” 70 millió dollárból kihoztak a gyógyszergyárak egy új molekulát, ma ugyanez 8-12 évbe és 4-11 milliárd dollárba kerül.
Ennek részben az az oka, hogy ma már gyakorlatilag minden ismert betegségre van valamilyen gyógymód, amelyikre pedig nincs – amilyen a rák vagy a HIV – arra hosszú évek óta nem találnak. A kutatás-fejlesztés tehát önmagában is sokkal nehezebb, tízezer molekulából mindössze egyetlenegy éri meg a piacra jutást, a többi a gyógyszerkísérletek valamelyik fázisában elvérzik, mert vagy nem elég hatékony, vagy túl sok a mellékhatása.
Így már nem csoda, hogy az elmúlt 10 évben mindössze 278 új gyógyszert hagyott jóvá az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala, az FDA.
A Forbes Magazinban a gyógyszeripari innovációkról készített felmérés szerint a jóváhagyott új gyógyszerek 63 százaléka ugyanattól a 41 gyártótól származott, akiknek egyébként legalább 2 új gyógyszerét fogadták el 2003-tól mostanáig.
Viszont csupán négy olyan gyógyszercég van a világon. amely tíz vagy annál több új gyógyszert tudott szabadalmaztatni az elmúlt egy évtizedben. A Pfizer és a Novartis kereken tíz, a GlaxoSmithKline 11, míg a listavezető Johnson & Johnson 13 új gyógyszerét jegyezték be az USA-ban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.