Rekordon az egyenlegek
Abban, hogy az év utolsó hónapjaira 2200 milliárd forint fölé emelkedett a le nem kötött bankbetétek volumene, fontos szerepe lehet annak, hogy a bankok egyre kisebb kamatot fizetnek. „Annyira kevés már a plusz kamat, hogy nem éri meg a pénzt lekötni” – mondja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője. „A bankoknak sincs már olyan égető szükségük arra, hogy lakossági betéteket gyűjtsenek, mint korábban” – teszi hozzá Gabler Gergely, az Erste Bank makroelemzője.
Az MNB adatai szerint novemberben az átlagos lekötött forintbetét-kamat mindössze 2,67 százalékos volt. Ez már olyan alacsony szint, hogy Suppan szerint az sem kizárt, a korábbi „kamatvadászok” pénze bennragadt az egyes bankokban. A többnyire áthárított tranzakciós illeték és a betétkamatokra kivetett növekvő terhek, például az augusztusban bevezetett 6 százalékos eho sokak kedvét elvehette attól is, hogy magasabb betéti ajánlatra vadászva utaztassák a pénzüket a bankok között, hiszen ezek a sarcok a nagyobb kamat által elérhető nyereséget a legtöbbször teljes egészében elvitték. Egy másik szakember szerint a rezsicsökkentés is eredményezhette, hogy nőttek az egyenlegek. Ezek az intézkedések ugyanis sok háztartásnál növelték a megtakarításokat, de olyan kis összegekkel, amit nem érte meg lekötni.
Az elmúlt néhány évben a háztartási folyószámlapénz- és a látra szóló betétállománya általában 1800-1900 milliárd forint között volt, kérdéses tehát, mit tesz majd a lakosság a most megjelent mintegy 300 milliárd forintnyi extra likviditással. Nem zárható ki, hogy a felhalmozott pénz egy részét karácsony közeledtével fogyasztásra fordították a háztartások, Suppan szerint viszont a fogyasztás tartós növekedése nem a megnőtt folyószámla-egyenlegek miatt következik majd be, hanem azért, mert növekedtek a reálbérek. A megtakarítások volumene a TakarékBank szakértője szerint a korábbi szinten maradhat.
Gabler szerint elképzelhető, hogy ott maradnak ezek a pénzek a számlákon, de az sem kizárt, hogy a megtakarítók átcsatornázzák őket előbb-utóbb alapokba vagy az állampapírpiacra. Ez már az egész tavalyi év során jellemző volt: az év első tizenegy hónapjában 843 milliárd forintnyi betétet vett ki a lakosság, ám január és október között 646 milliárdnyi friss megtakarítást vittek az állampapír-, és 769 milliárdnyit a befektetésialap-piacra.
Jól fogyott a Kamatozó Kincstárjegy
Karácsonykor és az újév első hetében is népszerű volt a lakossági állampapír – derül ki az Államadósság Kezelő Központ adataiból. December 23. és január 6. között 32,3 milliárd forintért jegyeztek az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegyet, amelyre 3,75 százalékos kamatot kínált az állam.A Féléves Kincstárjegy szokás szerint kevésbé volt kelendő, de abból is eladott az állam 1,1 milliárd forintnyi az ünnepek idején. Ennek az értékpapírnak az évesített kamata 3,5 százalékos. Az államadósság-kezelő november eleje óta nem csökkentette ennek a két állampapírnak a kamatát.
A Féléves Kincstárjegy szokás szerint kevésbé volt kelendő, de abból is eladott az állam 1,1 milliárd forintnyi az ünnepek idején. Ennek az értékpapírnak az évesített kamata 3,5 százalékos. Az államadósság-kezelő november eleje óta nem csökkentette ennek a két állampapírnak a kamatát.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.