Változás az MNB kontra Cetelem Bank közérdekű perben

A csütörtöki tárgyalás után ismertetett ítélet szerint az ítélőtábla több mint egy tucat - 16-18 - olyan kikötés, első fokon megállapított tisztességtelenségének, és ezen alapuló érvénytelenségének megállapítását mellőzte, amely álláspontja szerint nem tartozik az elszámolási törvény  hatálya alá.

A Fővárosi Ítélőtábla a Cetelem által megtérítendő kereseti illeték összegét 750 ezer forintra szállította le azzal, hogy a további 750 ezer forint kereseti illetéket az állam viseli. Kötelezte az MNB-t, hogy fizessen meg az alperesnek 500 ezer forint plusz áfa elsőfokú részperköltséget, valamint 1 millió 250 ezer forint másodfokú részperköltséget.  

Németh László bíró rövid szóbeli indoklásában kifejtette: a másodfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a perbe hozott feltételek mindegyike kielégíti-e az elszámolási törvényben foglalt követelményeket. Úgy vélte, hogy az alperesi állásponttal ellentétben az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt, és nem is terjeszkedett túl hatáskörén.

A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB által beadott keresetlevél megszerkesztése eltért a szokásos szerkesztéstől, gyakorlatilag a rendelkezésére álló ászf és üzletszabályzat-kivonatokat "ömlesztette bele" a "nem kétszavas" keresetébe, nem is rendszerezte azokat, miközben az alperesnek csak 3 napos tárgyalási időköz állt rendelkezésére az ellenkérelem előterjesztésére az első tárgyaláson.

Németh László kiemelte: az ítélőtábla az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nem látott indokot, így azt vizsgálta, vannak-e a tisztességtelennek megállapított ászf-ek között olyanok, amelyek nem tartoznak a törvény hatálya alá. Ezt 16-18 olyan kikötésről állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a per tárgyai csak azok az ászf-ek lehetnek, amelyek egyoldalú kamat-, díj-, vagy költségemelést tesznek lehetővé, míg az ezek megismerésére, közzétételére vonatkozó kikötések nem magát az egyoldalú emelést lehetővé tevő rendelkezések, emiatt nem tartoznak a törvény hatálya alá - emelte ki az indoklásban.

Hozzátette: az ítélőtábla is egyetértett azonban az elsőfokú ítélettel abban, hogy a kikötések mindegyike nem képes eleget tenni az átláthatóság követelményének.

A Fővárosi Törvényszék május 28-án kihirdetett elsőfokú ítéletében helyt adott az MNB közérdekű keresetének, így megállapította, hogy a Magyar Cetelem Bank Zrt. 2010. november 26-a után közzétett általános szerződési feltételei tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. 

Fellebbezésében az alperes bank az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését vagy az ítélet megváltoztatását, és egyben a támadott kikötések tisztességességének és érvényességének megállapítását kérte. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

Az MNB összesen 16 pénzügyi intézménnyel szemben indított közérdekű kerestet a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön-, és lízingszerződéseikkel kapcsolatos, tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt.