BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A pénzt várják Tokajban - nyár végéig elegendőek csak a források

Hiába a hosszú távú fejlesztési program, a tokaji borrégió legnagyobb integrátorának számító, állami tulajdonban levő Tokaj Kereskedőház heteken belül kifogyhat a pénzből. A felek optimisták, ám a források csak augusztus végéig elegendőek.

Bizonytalan a Tokaj Kereskedőház Zrt. finanszírozása – tudta meg a Világgazdaság. A százszázalékos állami tulajdonban levő cég még 2013-ban indította el nagyszabású fejlesztési programját, amelynek keretében 2,5 milliárd forintból épült fel egy 66 ezer hektoliter kapacitású tartálycsarnok a cég tolcsvai telephelyén. A következő lépés – mondta el Gaálné Király Enikő, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója – egy modern palackozóüzem felépítése lesz a tartálycsarnok szomszédságában. A tervek szerint augusztusban érkezik Olaszországból a megrendelt gyártósor a tízmillió palack éves kapacitású technológiával működő palackozóhoz, amely októberben már meg is kezdheti a működését. A gond csak az, hogy ennek a befejezéséhez már nem elegendő a kereskedőház feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) által nyújtott 4,5 milliárd forintos hitel, amelyből egyébként 1,8 milliárdot szánnak a palackozóüzemre.

Ennél is sürgetőbb, hogy hamarosan megkezdődik a szüret, és lapunk információi szerint a szőlő kifizetésére sincs meg a forrás a kereskedőháznál. Pedig a cég a régió legnagyobb integrátorának számít, amely az előállított bornak több mint harmadát adja, és ehhez idén mintegy 1500 gazda által művelt, nagyjából 1060 hektárról vásárolja fel a szőlőtermést. Ráadásul a korábbi évekhez képest magas árakon – az átvételi ár emelése is része annak a stratégiának, hogy a borvidéken készülő bor magasabb minőségi kategóriát képviseljen.

A kereskedőház júniusi bejelentése alapján százezer mázsa szőlő felvásárlását tervezi az idén, a legolcsóbb termésekért kilónként 140-150 forintot adnak, az aszú kilójáért viszont már 2000-2500 forintot ajánlanak, ám egyelőre az is kérdéses, miből. Gaálné Király Enikő, a társaság vezérigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta: a vállalat finanszírozása augusztus végéig biztosított az MNV-vel 2014. december 29-én kötött hitelszerződés értelmében, és biztos abban, hogy a magyar állam hosszú távon elkötelezett a szőlőfelvásárlás finanszírozása, a kereskedőház fejlesztése és tokaji borvidék megújítása mellett. A vállalat vezetője hozzátette: „A fejlesztési projektek jelenleg megfelelő ütemben haladnak, és a beszállítók kifizetése kapcsán pedig nem merült fel fennakadás.”

Lapunk megkereste az MNV-t felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. A tárca a finanszírozás folytatására vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta: „Jelenleg folyamatban vannak a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsával azok az egyeztetések, amelyek a társaság integrátori szerepkörének bővítése és a társaság piaci pozíciójának kialakítása érdekében szükségesek, és megalapozhatják a további működés irányvonalait meghatározó kormányzati döntést. Az egyeztetéseket követően a Tokaj Kereskedőház Zrt. részére forrásokat a kitűzött feladatok függvényében lehetséges biztosítani.” A kereskedőház azt erősítette meg lapunknak, hogy a vállalat és az MNV között is egyeztetések folynak.

A tárca emlékeztetett: az MNV a kereskedőház technológiai fejlesztése és megújítása érdekében a 2013. év folyamán 3 milliárd forint tőkeemelést, a 2014. év folyamán 1,5 milliárd forint tőkeemelést és 4,5 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt nyújtott. A forrásjuttatások célja a zrt. megújulásán, illetve a brand- és piacmarketing-stratégia fejlesztésén túl a hungarikumot előállító tokaj-hegyaljai borrégió közvetett fejlesztése is – közölték.

A kereskedőház felügyelőbizottsági elnöksége mellett a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanácsának elnöki posztját is betöltő Tombor András által életre hívott Tokaj Marketing Testület eközben a régió termelőivel folytat egyeztetést. Ennek a másik konzultációnak a célja alapvetően egy újfajta termékstruktúra kialakítása, amelynek csak egyik eleme az aszú és az esszencia átpozicionálása. Az elfogadásra váró koncepció szerint a régióban újnak számító száraz borok arányát 2020-ig 50-55 százalékra emelnék, miközben a prémium terméknek számító aszúk mennyiségben csak 5-8 százalékot tennének ki. (Az aszúk átpozicionálása egyébként már 2013-ban, az új hegyközségi rendelettel elkezdődött.)

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.