Nagy a baj: óriási béremelés kell Magyarországon

Alacsonyak a bérek

A visegrádi országok bérszínvonalával összevetve 15-20 százalékkal alacsonyabbak a magyar bérek – állapítják meg elemzésükben a Raiffeisen Bank közgazdászai. Rámutatnak, hogy a gazdasági növekedés egyik akadálya egyre inkább a növekvő munkaerőhiány – leginkább az iparilag fejlett terülteteken, vagyis az Észak-, és a Nyugat-Dunántúlon, Közép-, és Észak-Magyarországon.

A legfrissebb bérstatisztikai adatok szerint a nemzetgazdaság egészében 5,4 százalékkal voltak magasabb a bruttó bérek 2015 augusztusában az egy évvel korábbinál. Az adatok gyorsuló ütemű bérkiáramlásról szólnak, és a versenyszférában 253 ezer forint a bruttó átlagkereset Magyarországon.

Markáns béremelés kell

A Raiffeisen Bank azonban rámutat, hogy ennek ellenére a bérelemelésekkel egyelőre inkább csak egymástól tudnak elszipkázni munkaerőt a vállalatok. „Ahhoz, hogy az országon belüli mobilitással vagy a külföldön munkát vállaló magyarok hazaköltözésével oldódjanak meg a munkaerő-problémák, sokkal markánsabb béremelésre lenne szükség” – hangsúlyozzák a szakértők.

Az alacsony bérek elvándorláshoz vezettek, emiatt a beruházási ráta idén ismét visszaeshet a korábbi pár évben tapasztalható emelkedő trendet követően. Több helyen a feldolgozóipari kapacitásbővítések ugyanis éppen a megfelelő munkaerő hiánya miatt nem valósulnak meg. „Ez a jövőben is probléma lehet, hacsak ez a jelenség nem vezet a bérszínvonal – nem is feltétlenül a vállalatok nyereségességét veszélyeztető mértékű, azonban – fokozatos emelkedéséhez” – vélik. Az elemzők arra számítanak, hogy dinamikus béremelési trend jön.

Csökkenő munkanélküliség

A július-szeptemberi időszakban a KSH 6,4 százalékos munkanélküliséget mért, amely jóval nagyobb mértékű javulást jelent, mint amelyre a piac számított (6,6 százalék) az augusztussal véget érő időszak 6,7 százalékos értéke után. Ami jó hír, hogy a közmunka program hatását nem számolva is tapasztalható csökkenés a munkanélküliségben (11,4 százalék így a mutató), noha így értelemszerűen lassabban emelkedik a foglalkoztatottak száma, mint a programmal együtt. A Raiffeisen szerint a program nélkül is létrejött 50 ezer új álláshely a harmadik negyedévben.