A versenyképesség visszaszerzése

Hiába dolgozik már két éve a kormány a vállalatvezetőkkel karöltve a versenyképesség javításán, hogy tíz év alatt tíz hellyel kerüljön előrébb Magyarország a versenyképességi listákon, az időszakban majdnem ennyit veszítettünk pozíciónkból. Két év alatt ugyanis a 60. helyről a 69-re csúsztunk vissza a világ legátfogóbb versenyképességi listáján, amelyet a Világgazdaság Fórum (WEF) készít el minden esztendőben.

A kormány először tagadta, hogy bármi jelentősége lenne a folyamatos hátrébb csúszásunknak, miután a közelmúltban kijött a WEF friss listája, mondván: a makrogazdasági számok nem tükrözik mindezt. Végül mégis komolyan vették a helyzetet, és a kabinet arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy hozza létre a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot. A kormányhatározat szerint miniszterek, gazdasági szerveztek, oktatási és tudományos intézmények fognak részt venni a tanácsban, amelyet a hónap végéig kell létrehoznia Varga Mihálynak.

Lapunk – részben a Világgazdasági Fórum listáját segítségük hívva – vizsgálja meg a következőkben a versenyképesség pilléreit. A versenyképességet a gazdaság termelékenységét meghatározó intézmények, gazdaságpolitikai intézkedések és egyéb növekedést befolyásoló tényezők alkotják, mint például az infrastruktúra, az oktatás, az intézményi környezet vagy az innováció (a további komponenseket lásd a mellékelt grafikonon). A nemzetgazdaság hosszú távú növekedését a Kopint-Tárki kutatása szerint a versenyképesség határozza meg.

Az ezzel kapcsolatos munka a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) már elkezdődött. „Orbán Viktor felkérte az MNB-t, hogy segítse a kormány munkáját a rendelkezésére álló szakmai tudással, és álljon a versenyképességről való gondolkodás élére, ezt meg is tettük – mondta a Világgazdaságnak Palotai Dániel, a jegybak ügyvezető igazgatója. – A Versenyképesség és növekedés című kötetben egyebek közt azt is javasoltuk, hogy álljon fel egy versenyképességi tanács, és örömmel látjuk, hogy ezt a kormány megfogadta. Várjuk, hogy meghívást kapjunk a tanácsba, de addig is tovább dolgozunk – tette hozzá Palotai Dániel –, hogy újabb elemzésekkel és javaslatokkal segítsük a kormány munkáját.”

A Kopint-Tárki jelentése szerint a jövőben a gazdasági versenyképesség még nagyobb hangsúlyt fog kapni, mivel a jelenlegi nemzetközi környezet – a geopolitikai feszültségek, pénzügyi instabilitás, magas adósságszintek – egyáltalán nem növekedésbarát, de a negyedik ipari forradalom új lehetőségeket teremt a gazdaságok számára. Új potenciális növekedési lehetőségek jelentek meg a biotechnológia, mesterséges intelligencia, robotika és az informatika területén – sorolják a kutatók. A jövőben azok az országok lesznek sikeresek, amelyek magasabb szinten tudnak integrálódni a nemzetközi munkamegosztásba és beszállítói hálózatokba, értékláncokba, valamint jobban ki tudják használni innovációs kapacitásukat.

Palotai Dániel ennek kapcsán hangsúlyozta: „Ahhoz, hogy Magyarország két, két és fél évtizeden belül a legversenyképesebb országok közé tartozzon, és érdemi reálfelzárkózást érjen el, fel kell szállnunk nekünk is a negyedik ipari forradalom vonatára. Tovább kell haladnunk azon az úton, amelyen az elmúlt pár évben elindultunk. Most olyan helyzet van, amikor a makrogazdasági helyzet nagyon pozitív – csökkent a sérülékenységünk, és stabil alapokon áll a költségvetés –, ezt pedig kihasználhatja a kormány a versenyképesség javítására.” Szerinte jó esélyünk van a negyedik ipari forradalomba való bekapcsolódásra.

Cikksorozat indul a versenyképességért

A Világgazdaság cikksorozatot indít, amelyben megvizsgáljuk Magyarország versenyképességének gyenge pontjait, és bemutatjuk, hogy miben teljesítünk jól világviszonylatban és régiós összevetésben. A következő hetekben megjelenő cikkeinkben javaslatokat fogalmazunk meg arra vonatkozón, hogy Magyarország milyen lépésekkel kerülhetne előrébb a versenyképességi ranglistán, s hogyan javulhatna a tőkevonzó képességünk. (A Világgazdaság a WEF listáján való hátrébb csúszásunk után elsőként szólaltatta meg a szakma meghatározó szakértőit – Török Zoltán, Raiffeisen [okt. 5.], Mellár Tamás, PTE [okt. 6.], Szepesi Balázs, Hétfa [okt. 10.] és Chikán Attila, Corvinus [okt. 12.] –, akik lapunk véleményrovatában fejtették ki meglátásaikat. Erre a Miniszterelnökség tisztviselői reagáltak [okt. 17.], bürokráciacsökkentési javaslatuk pedig nagy port kavart.) Mindezzel, reméljük, hozzájárulunk a versenyképesség javítására vonatkozó cél eléréséhez.