Feladták a leckét a befektetőknek

Felzavarta az állóvizet a piacokon a Fed márciusi üléséről szerdán este kiadott jegy­zőkönyve, amelyből kiderült, hogy a jegybankárok már tervezgetik a válság nyomán felduzzadt mérleg csökkentését. A dollár gyengült, estek a Wall Street-i részvényindexek, és lefelé ereszkedtek az állampapírhozamok is, hogy aztán csütörtökre minden folyamat az ellenkezőjébe csapjon át. A befektetők azon tanakodtak, vajon a jegybank kivonulása az állam- és jelzálogpapír-piacról a kisebb kereslet miatt nem emeli-e meg a hozamokat, s emiatt nem kényszerül-e a Fed a tervezettnél lazább kamatpályára.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Az eszközvásárlásra szánt havi hatvanmilliárdos keretösszeg marad az eurózónában - Kép: Reuters[/caption]

Az amerikai jegybank több menetben hirdetett meg mennyiségi könnyítési intézkedéseket, amelyek nyomán a 750 milliárdos mérlege 4200 milliárdra ugrott. Az állam- és jelzálogpapírok havi vásárlásával a Fed még 2014 végén felhagyott, ám mérlegét nem csökkentette, mert a lejáratkor befolyó összeget újra befektette, elsősorban jelzálog-fedezetű értékpapírokba. A 0 százalék közelébe levitt kamatot 2015 decembere óta háromszor emelte, legutóbb márciusi ülésén helyezte át a 0,75–1,0 százalékos sávba. S ahogy kúszik följebb az irányadó kamat a teljesnek tekintett foglalkoztatási helyzetben és a 2 százalékos célhoz közelítő inflációs környezetben, úgy merül fel a kérdés, milyen iramban és milyen piaci üzenetek közepette lehetne a mérleget is a normális szintre visszaállítani.

Elemzők azt remélik, hogy a júniusi ülésen bővebb tájékoztatást kapnak. Jelenleg havonta 20-30 milliárd dollárt fektet be újra a Fed. Jövőre 425, 2019-ben pedig 352 milliárdnyi értékpapír jár le, s a jegybanki vezetés eddig arra utalt, hogy a futamidő végéig portfóliójában tartja a papírokat, vagyis eladóként nem jelenik meg a piacon. A Fed számára az a legegyszerűbb ha a mérlegének leépítését úgy végzi, hogy nem újít meg minden lejáratot.

Ha a Fed felhagy a vásárlásokkal – mondta a Financial Timesnak Subadra Rajappa, a Société Générale amerikai elemzője –, akkor a kereslet mérséklése révén lenyomhatja az értékpapírok árfolyamát, vagyis emelheti azok hozamát, éppen akkor, amikor az Európai Központi Bank (EKB) is a kimeneten töpreng.

Az EKB legutóbbi üléséről tegnap jelent meg a jegyzőkönyv, amelyből kiderült: a márciusi ülésen a vita arról folyt, hogy az európai jegybanknak a gazdasági helyzetről jóval derűlátóbban kellene nyilatkoznia, s felvetődött, ne finomítsák-e a közleményt azon utalás elhagyásával, hogy a kamat még lejjebb is mehet, ha szükséges. A többség azonban a nemzetközi kockázatokra hivatkozva ezt korainak tartotta. Ám Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke egy friss nyilatkozatában azt mondta: a javuló gazdasági helyzetben lassan levehetné a lábát a gázpedálról az EKB, s jövőre akár felhagyhatna az eszközvásárlásokkal.

Mario Draghi az EKB elnöke ugyanakkor tegnap ismét megerősítette: a jegybank kitart az áprilistól havi 60 milliárd euróra mérsékelt eszközvásárlások mellett az év végéig, vagy szükség esetén akár tovább is. A történelmi mélyponton álló kamaton sem változtat, amíg az eurózóna fellendítését és a 2 százalékos inflációs cél elérését serkentő mennyiségi lazítószakasz véget nem ér.