Átlagvagyon: kilencmillió forint

Az Európai Unió minden polgárának átlagosan 38 millió forint eszköze volt 2014 végén, ami 19 millió forint pénzügyi eszköz és ugyancsak 19 millió forint tárgyi eszköz együtteséből állt össze. Emellett mindenkire 6 millió forint tartozás jutott, így egy átlagos személy 32 millió forintnyi nettó vagyonnal rendelkezett. Ugyanekkor Japánban 42, az USA-ban 64, Ausztráliában 73, Svájcban pedig 114 millió forint bruttó vagyon esett átlagosan minden emberre. Ennek az összegnek csak töredékével rendelkeznek régiónk országai – állapítja meg a Magyar Nemzeti Banknak a háztartások vagyonáról készült jelentése. Régiónkból csak Csehországban és Szlovéniában haladja meg az egy főre jutó bruttó háztartási vagyon a 10 millió forintot – annak dacára, hogy a 2008-as gazdasági válság óta folyamatosan emelkedett a háztartások vagyona. A magyar háztartások bruttó vagyona 2015 végén 90 ezermilliárd forint volt, ez személyenként átlagosan 9, háztartásonként 22 millió forintnak felel meg. Nemzetközi összevetésben a háztartások átlagos eladósodottsága Magyarországon alacsonynak mondható, mind a jövedelmekhez, mind az eszközállományhoz viszonyítva. Ugyanakkor – jegyzi meg az MNB jelentése – a fejenként 1 millió forint átlagos tartozásról csak a mikroadatok alapján mondható meg, hogy ténylegesen milyen jövedelmi vagy vagyoni fedezettel rendelkező háztartásoknál összpontosul. Ami induláskor árnyalja a képet, az az, hogy hiteltartozással csak a hazai háztartások mintegy 38 százaléka rendelkezett 2014-ben, náluk az átlagos érték

4 millió forint alatt volt.

Az MNB adatai szerint a magyar háztartások összesen 17 583 milliárd forint pénzügyi vagyonnal rendelkeztek 2014 harmadik negyed­évének végén. A pénzügyi eszközök állományának eszközfajták szerinti összetételét tekintve a legnagyobb részt a vállalati részvények és üzletrészek adták 32 százalékkal (5709 milliárd forint), melyet a bankbetétek követtek 30 százalékkal (5315 milliárd forint). A pénzügyi eszközök harmadik legnagyobb hányadát a befektetési jegyek (2041 milliárd forint) és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (1924 milliárd forint) tették ki, közel azonos arányban (12 és 11 százalék). A vagyonban 10 százalék alatti arányt képviseltek a nyugdíj- és életbiztosítások (1616 milliárd forint), az adott magánkölcsönök (733 milliárd forint), valamint az otthon tartott készpénz értéke (245 milliárd forint).

A háztartások legnagyobb vagyonnal rendelkező egy tizede a szektor felmért bruttó vagyonának 45 százalékát birtokolja, a náluk fellelhető eszközök 60 százaléka nem pénzügyi eszköz, 40 százaléka pénzügyi eszköz.

A magyar családok vagyonának 56 százalékát a saját tulajdonú lakások adják – mindez annak fényében érdekes, hogy a hazai lakóingatlanok 11 millió forintos átlagos értéke a legalacsonyabbak között van az EU-ban. A 2008-as válságot megelőzően a háztartások bruttó állóeszköz-felhalmozása (döntően lakásberuházás) a GDP 5-6 százaléka körül alakult, de ugyanekkor futott fel a családok eladósodottsága is a GDP 6-7 százalékára, majd – az elmúlt évig – a háztartások nettó hiteltörlesztővé váltak, ami a nettó pénzügyi megtakarítás növekedését eredményezte.

A jegybank gondot lát abban, hogy a háztartások pénzeszközeinek közel 30 százaléka volt készpénzben, a minket követő EU-országok (Görögország, Szlovákia, Lengyelország és Románia) bőven 20 százalék alatti készpénzsúllyal rendelkeznek.

Külön figyelmet szentel az MNB jelentése annak, hogy a háztartások pénzügyi vagyonában legnagyobb súllyal a részvény- és az üzletrészvagyon szerepel, 2014 végén már meghaladta a háztartások által felhalmozott pénzeszközök állományát. Ezek pénzügyi vagyonon belüli részaránya 25 százalékról 31 százalékra emelkedett az elmúlt húsz évben. Az elnevezés csalóka, hiszen az üzletrészvagyon több mint ötszöröse a részvényvagyonnak – tőzsdei részvényben 1997-ben, a mindenkori csúcson is csak a pénzügyi eszközök 4,7 százaléka volt.