COP29: a gazdag országok adakoznának - a szegények a duplapénzt is keveslik
Az ENSZ hétvégébe nyúló éghajlati tárgyalássorozatán mély szakadék alakult ki a gazdagabb és a szegényebb országok között a klímaváltozásnak leginkább kiszolgáltatott nemzetek megsegítésére szánt támogatások kérdésében. A COP29 patthelyzethez ért, és kérdéses, hogy a nemzetközi találkozón születik-e megegyezés az egyre sürgetőbb ügyben – írta a BBC.
Bár a találkozó előtt az országok képviselői abban bíztak, hogy az éghajlatváltozás által okozott egyre sürgetőbb problémák miatt a beterjesztett ügyekben a nemzetközi közösség gyorsan dönt, két hétbe telt, míg a tárgyalások eljutottak a legfontosabb kérdésekhez:
- az éghajlatvédelmi finanszírozáshoz;
- valamint a szén-dioxid-kibocsátás globális csökkentéséhez.
Péntek reggel a gazdagabb országok képviselői óriási lépést jelentettek be a klímaváltozás elleni harcban: több mint kétszeresére, évi 250 milliárd dollárra emelnék a fejlődő országoknak nyújtott éghajlati támogatások összegét.
A szegény országok azonban visszautasították ezt az ajánlatot, mondván, hogy túl alacsony.
A leghangosabban a kis szigetországok képviselői tiltakoztak, akik a tengerszint-emelkedés első számú áldozatai lennének. „Mélységesen csalódottak”, és szerintük a nyugati óriástámogatás „megvetést tanúsít a sebezhető népek iránt”.
A fejlődő országok ugyanis úgy vélik, 2035-ig 1,3 ezermilliárd dollárra van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak a „felmelegedő világ növekvő hatásaival”, és nagyobb lépéseket tegyenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
A legjobban érintett országok természetesen elvárják, hogy a gazdagabb nyugati országok állják a cechet, bármiféle megtérülés ígérete nélkül.
Mocsárba ragadt a COP29
A kibocsátáscsökkentés megoldásának kérdésében pedig a legnagyobb szennyezők húzták be a kéziféket:
- Kína kitart amellett, hogy feltörekvő gazdaságként neki nem is kellene részt vennie az akcióban;
- India és Pakisztán ritka egyetértésre jutott, amikor nyugati támogatást követeltek a fejlesztésekhez;
- sok fejlődő gazdaság pedig azzal érvelt, hogy az őket sújtó megélhetési válságok miatt idejük és pénzük sincs a reformokra.
Az erről szóló tárgyalások péntek este túllépték a hivatalos záró időpontot, így nem lehet tudni, hogy mikor – vagy egyáltalán – születik-e megállapodás az ügyben. Úgy tűnik azonban, az ENSZ legutóbbi klímavédelmi találkozójának résztvevői ugyanazokba a vermekbe esnek bele, mint az elmúlt években mindig.
Már Izrael is Trumpnak könyörög: ne lépjetek ki a párizsi egyezményből!
Tel-Avivnak a katonai támogatás mellett a zöldberuházások is kiemelten fontosak. A közel-keleti konfliktus azonban a COP29 klímatárgyalásokon is megkerülhetetlen témává vált, ahol Izraelnek folyamatosan védekeznie kellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.