Rishi Sunak brit miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben tárgyal a két ország védelmi kapcsolatának fellendítéséről, miután az orosz–ukrán háború kiürítette a kontinens fegyverraktárait – írta a Deutsche Welle.

German Chancellor Olaf Scholz (R) reacts as British Prime Minister Rishi Sunak addresses a joint press conference at the Chancellery in Berlin on April 24, 2024. (Photo by HENRY NICHOLLS / POOL / AFP)
Olaf Scholz német kancellár és Rishi Sunak brit miniszterelnök szerdán Berlinben találkozott / Fotó: HENRY NICHOLLS / POOL / AFP

Sunak 18 hónappal ezelőtti miniszterelnöki kinevezése óta először látogat Berlinbe, egy nappal azután, hogy Lengyelországban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel találkozott, ahol szintén Európa védelmi ügyeiről tárgyaltak.

A varsói találkozó során a brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2030-ra a 2,5 százalékára emelné a védelmi kiadásokat, amivel a NATO által kitűzött szintet is felülmúlná.

A kontinens védelme és az orosz–ukrán háború kiemelt napirendi pont, mivel az Egyesült Államok és Lengyelország mellett a britek és a németek Kijev legnagyobb külföldi támogatói fegyver- és pénzügyi segélyszállítmányokban egyaránt, ám a konfliktus miatt mindkét nemzet tartalékait jelentősen megcsappantak.

A brit kormány szerint a két ország vezetője több közös katonai fejlesztést fog bejelenteni, valamint az energetikai hálózatok fejlesztése és a megújuló energiaforrások kiaknázása is központi téma lesz. Ez valószínűleg újabb német beruházásokat jelentene a szigetországban.

Az Egyesült Királyság és Németország európai nagyhatalmak, együtt pedig még erősebbek vagyunk. Összefogva az orosz agressziótól a klímaváltozásik bármilyen kihívással meg tudunk birkózni

– jelentette ki Sunak a találkozó előtti sajtótájékoztatón, kiemelve, hogy a következő években a két nemzet a kontinens legnagyobb védelmi költségvetésével rendelkezne, és az élen fognak járni Ukrajna támogatásában.

Európai védelem, amerikai segítség nélkül

Az orosz–ukrán háború kirobbanása számos európai országot arra késztetett, hogy több évtizednyi mellőzés után újra komolyan vegye a védelmet, és meredeken megemelték hadi kiadásaikat.

A konfliktus miatt ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a kontinens katonai szempontból túlságosan az Egyesült Államoktól függ, ez pedig a globális geopolitikai feszültségek növekedése mellett kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatja az uniót. Az év elején ezért az Európai Bizottság ambiciózus terveket mutatott be egy 1,5 milliárd eurós védelmi ipari programról, amelynek célja a fegyvergyártás és -beszerzés fellendítése, valamint az amerikai fegyverektől való függőség csökkentése.

Sunak és Scholz találkozóján ezzel kapcsolatban az „Európai Égi Pajzs” kezdeményezésről is tárgyalni fognak, amely az egész kontinenset magába foglaló légvédelmi rendszer kialakításáról szólna – az Egyesült Királyság csatlakozása pedig további lendületet adhatna a nemrég bejelentett javaslatnak.

Veszekedésbe fulladt Olaf Scholz kínai látogatása

Heves viták színesítik a Németország és legnagyobb kereskedelmi partnere közti tárgyalásokat. Olaf Scholz egyenlő feltételeket követel, ám a kínai kormány szerint a vádak „álhíreken” alapulnak.