Tombol a háborús pesszimizmus Svédországban, olyannyira, hogy az energiabiztonság terén is újraterveznek. Pillanatnyilag nehéz megmondani, hogy a svédek előrelátóan, bölcsen gondolkodnak, vagy túlreagálják a fenyegetettséget, de az biztos, hogy az európai politikusok többségének nem éppen békepárti nyilatkozatai láttak napvilágot az utóbbi hetekben. Emellett az is tény, hogy
Stockholm közelebb van Szentpétervárhoz, mint Berlinhez
– a térképre pillantva tehát sok mindent meg lehet érteni. Nem csoda az sem, hogy az évtizedeken át büszkén a semlegességet hirdető Svédország vezetése hirtelen égető szükségét érezte a NATO-csatlakozásnak is. Összességében a a svéd politikusok azt mondják, hogy készen kell állniuk, ha a konfliktus esetlegesen átterjed a Baltikumon. Remélhetőleg erre sohasem kerül sor, de most egy sor olyan intézkedést megtesznek, amikre egy esetleges támadás esetén van szükség.
Fotó: Shutterstock
Vissza a gázerőművekhez
Svédország energiatermelése összetett, sokszínű – köszönhetően az ország változatos földrajzának –, vannak atomerőműveik, vízerőműveik, és az utóbbi időben a szélerőműparkok is gombamód szaporodtak. Ugyanakkor
az energia szállítása is egy kényes kérdés, tekintettel arra, hogy európai mértékkel mérve viszonylag nagy, igen ritkán lakott országról van szó.
Megnőtt a helyi energiatermelés szerepe: Malmöben újraindítanak egy gázerőművet, hogy Svédország harmadik legnagyobb városa még támadás esetén se maradjon energia nélkül. Az Oresundsverket most visszavásárolják eddigi holland tulajdonosától, 1,1 milliárd svéd koronáért – ez a legnagyobb energetikai beruházás az ukrajnai háború kezdete óta Svédországban.
„Remélhetőleg sohasem kell használnunk az erőművet, de megnyugtató, hogy készen állunk erre” – mondta Mikael Nilsson, az Uniper SE 450 megawattos erőművének vezetője.
Elengedhetetlen emellett a hadsereg megerősítése, amit a hidegháború utáni évtizedekben leépítettek, nem is beszélve a kikötők, az utak, a kórházak, a vasúthálózat és az óvóhelyek korszerűsítéséről.
Ugyanakkor a legnagyobb rizikót az a 16 ezer kilométernyi távvezeték jelenti, ami az északi energiatermelő egységeket a délen fekvő nagyobb városokkal köti össze. Vera van Zoest, a Svéd Védelmi Egyetem adjunktusa szerint pontosan emiatt kell Svédországnak az energiaellátási zavarokra felkészülnie. „A legtöbb háborúban az energetikai infrastruktúra a fő célpont” – hangsúlyozta.
Ukrán mintára
Ugyan sok hasonlóság nincs a világ egyik legfejlettebb jóléti állama, és a volt szovjet tagköztársaság között, de a svédek arra hivatkoznak, hogy a Világbank szerint mostanra romokban hever az ukrán energetikai ellátórendszer fele, a városok egy része sötétbe borult, akadozik a vízellátás, a fűtésről nem is beszélve.
Senki sem tudja, mennyi időnk van
– hangsúlyozta Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter a Bloombergnek hozzátéve, hogy
Dél-Svédországban legendásan nagy szakadék van a megtermelt, és az elfogyasztott energia mennyisége között.
2028 végére 1000 svéd civilt képeznek ki az energiaellátás védelmére, a kötelező állampolgári szolgálat során. Ezt a szolgálati formát a hidegháború végén felfüggesztették, de idén újra bevezették. A lépések eredményeképpen nem Malmö lesz az egyetlen város, ami egy energiaszigetként, a hálózattól függetlenül működhet, ugyanis a hálózatüzemeltető tervei szerint Stockholmra, és Göteborgra is vannak hasonló terveik.
Összességében
megháromszorozzák a polgári védelemre fordított kiadásokat, évente ugyanis 20 milliárd svéd koronára van szükség a célok eléréséhez.
A kormány a jövő évi költségvetésben 5,5 milliárd koronát különített el a polgári védelemnek – azaz a források egyelőre nem fedezik a tervek végrehajtását. Pedig a svéd vezérkari főnök, Micael Byden szerint
megfelelő polgári védelem nélkül teljesen mindegy, milyen erős lesz a hadsereg. Elengedhetetlen szükség van a háttértámogatásra.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök már tudomásul vette az uralkodó trendeket. A finn elnökkel való találkozója után a napokban arról beszélt, hogy tanulniuk kellene Finnországtól, ahol – Oroszország közelsége miatt – mintaszerű a polgári védelem szervezettsége, felkészültsége.
