Megbéklyóz a kamatteher

A költségvetési egyensúly további javítása nem képzelhető el másként, mint az államadósság minél gyorsabb és meredekebb ütemű csökkentésével. Ezt a sokak által osztott nézetet erősítette meg tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter egy a nemzetközi kamarák által szervezett üzleti fórumon Budapesten.

Oszkó rámutatott: az adósság okozta kamatterhelés éves szinten közel 1200 milliárd forintos kiadást jelent az állami büdzsének. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint ez a tétel 2010-ben egészen pontosan 1215 milliárd forint lesz, mintegy 20 milliárd forinttal több, mint az idén. Ennek a tehertételnek a mérséklése jelentős mértékű adócsökkentést és gazdaságélénkítést tenne lehetővé. „A következő években az adósság- és a kamatszint csökkentése, valamint a kockázati besorolás javítása a kormány fő feladata” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Hozzátette: a kormány mintegy 1000 milliárd forintos megtakarítást valósított meg az utóbbi hónapokban hozott döntésekkel az állami kiadások terén. Ha a gazdaság nem esik vissza az idén 6,7, jövőre pedig további néhány tized százalékkal, akkor ezek a változások számottevő adócsökkentési lehetőséget teremtettek volna. Már 2008-as GDP-színvonallal számolva is lehetővé válna a helyi iparűzési adó megszüntetése, így azonban a versenyképességet érintő adóterhelés – a személyi jövedelemadó és a tb-járulékok – lefaragása csak más adónemek szerepének erősítésével történhetett meg.

Nagy eredmény ugyanakkor, hogy a bevételkiesés ellensúlyozása lehetővé válik a kiadáscsökkentéssel, így nem nő tovább az adósság mértéke – vélekedett a pénzügyi tárca vezetője. Megítélése szerint azonban még mindig van lehetőség megtakarításokra a szociális és elsősorban az önkormányzati rendszer terén.

Bár az idén és jövőre még nem túl rózsásak a növekedési kilátások, a mostani átalakításoknak hála, 2011-től gyors növekedési pályára állhat a magyar gazdaság – fogalmazott, utalva a Bank of America nemrég közzétett, igen bizakodó prognózisára. A költségvetési konszolidáció igen fontos versenyképességi kérdés is: míg a 2006-os kiigazítás csökkentette, a 2009-es átalakítások javítják a potenciális növekedés ütemét. Így jó esély van arra, hogy mire az exportpiacokon bekövetkezik az élénkülés, Magyarországon egy jóval kedvezőbb közteher-viselési szabályozás érvényesül. Ehhez segítené hozzá a magyar gazdaságot a további 5 százalékpontos járulékcsökkentés, valamint a járulékfizetési felső határ bevezetése – vetítette előre a közeljövő feladatait a pénzügyi tárca vezetője. A kormány már a 2010-es adócsomag nyár eleji elfogadásakor határozott arról, hogy a személyi jövedelemadó sávhatára jövőre ötmillió, 2011-től pedig 15 millió forintra emelkedik. Ezzel az adófizetők mintegy kilenctizede már 2010-ben az alacsonyabb, 19 százalékos – a bruttósítást is figyelembe véve több mint 24 százalékos – adókulcs alá kerül, 2011-től pedig valójában csak az igen magas keresetű – egy-két százaléknyi – adózókat érinti a magasabb adósáv. Ha pedig az egyelőre törvénybe nem iktatott, ám a 2010-es kormányalakításra esélyes Fidesz célkitűzései között is fel-felbukkanó további tb-járulék-csökkentést is figyelembe veszszük, az élőmunkára rakodó terhek valóban jelentős mértékű csökkenéséről beszélhetünk. Igaz, éppen ezekkel kapcsolatosan többen – köztük a Költségvetési Tanács is – olyan aggodalmakat fogalmaztak meg, melyek szerint ekkora adó- és járulékbevétel-kiesést már nem visel el a büdzsé a hiány „elszabadulásának” veszélye nélkül. KR