Az ülésen Görgényi Ernő polgármester elmondta: a helyi hálózatot a Gyulai Közüzemi Kft. üzemelteti, kivéve az úgynevezett városerdei részt. Így Gyula városának mindössze 0,0037 százalékos tulajdoni hányadot megtestesítő 10 darab, egyenként 4600 forint névértékű részvénye van az Alföldvíz Zrt.-ben.
A jogelőd Békés Megyei Regionális Vízellátó Rendszerben Gyulának 7/10 000 arányú osztatlan közös tulajdonosi részesedése van. A víziközmű-vagyonelemek értéke csaknem bruttó 33 millió forint.
Görgényi Ernő úgy fogalmazott: az a legracionálisabb megoldás, hogy ezt térítésmentesen átadják az államnak, így sem az üzemeltetéshez, sem a veszteségrendezéshez nem kell a városnak hozzájárulnia. A jelen lévő 11 képviselő 10 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot. A képviselők ugyanilyen arányban határoztak arról is, hogy a tulajdonrész átadásával részt kívánnak venni az integrációs programban.
Az Alföldvíz Zrt.-ben legnagyobb tulajdoni hányaddal (32,8 százalékkal) rendelkező Békéscsabán csütörtök délután rendkívüli, zárt körű közgyűlésen tárgyalják ugyanezt a kérdést. Orosházán decemberben nyílt ülésen határoztak a 4,1 százalékos részesedés térítésmentes állami átadásáról.
Az állam a társaságban az eddigi 28,6 százalékkal szemben minimum 75+1 százalékos tulajdoni részarányt kíván szerezni
így „lehetősége nyílik a társaság strukturális átalakítására, valamint gazdasági modellváltásra, ezzel biztosítva a társaság jövőbeni gazdaságos működését” – olvasható az integrációs programról az előterjesztés mellékletei között. Ott szerepel az is, hogy az Alföldvíz „tőkerendezésére 2,65 milliárd forint forrásbevonás javasolt”.
Az Alföldvíz augusztus 10-i közgyűlésén a tulajdonos önkormányzatok többsége úgy határozott, hogy induljon meg az egyeztetési folyamat, „amely megalapozhatja a szolgáltató részvételét a koordinált integrációs programban, és a társaság tulajdonosainak víziközművagyon – állam részére történő – átadására vonatkozó későbbi döntéseit” – számolt be akkor az NV.
Az Alföldvíz Zrt. 2020 januárban 1,713 milliárd forintos alaptőke-emelési kéréssel fordult a tulajdonos önkormányzatok felé
a működéshez szükséges forrás megteremtése érdekében, ám a kérést forrás hiányában a tagok elutasították. Magyarország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltatójának 2019-es üzemi eredménye 647,8 millió forint veszteség; az adózott eredmény mínusz 2,7 milliárd volt.
2020. év végén az állam több mint 602 millió forintos többletforrást biztosított a békéscsabai önkormányzaton keresztül a cégnek, amelyet részben béremelésre, részben veszteségrendezésre fordíthatott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.