Üzemanyagár Magyarországon: ne lepődjön meg senki, ha drágulásra ébred
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter csütörtökön késő délután asztalhoz ültette az olajipar meghatározó szereplőit, a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) képviselőit.
Az egyeztetés nem újkeletű, hiszen ilyenekre korábban is időről-időre sor került. Ezúttal mégis rendkívülinek volt mondható, miután a kormányzat nem tetszését fejezte ki a hazai üzemanyagár-képzésről. Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a mostani találkozóra azért került sor, mert a kabinet álláspontja szerint a magyar üzemanyag ára elcsúszott a régióhoz képest.
Mi a baj a magyar üzemanyagárakkal?
Volt egy megegyezésünk a Magyar Ásványolaj Szövetséggel. A megállapodásban foglalt régiós középmezőnynek megfelelő áraktól elcsúsztak a magyar üzemanyagárak az elmúlt időszakban
– hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Grád Ottó, a szövetség főtitkára erre úgy reagált, hogy a maguk részéről mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a piaci lehetőségek figyelembevételével igyekezzenek a korábbi évek átlagos szintjére hozni és azon tartani a hazai üzemanyagárakat. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a kormányzattal való egyeztetésnek nem lehet célja az árak konkrét befolyásolása, hanem csak a piaci folyamatok áttekintése, illetve a lehetőségek megvitatása.
Iparági szakértők azonban ennél drasztikusabb forgatókönyvet is el tudnak képzelni. Az Erste kedd reggeli piaci elemzésében arról írt, hogy „vannak olyan szóbeszédek, amelyek szerint újabb ársapka lesz”. Ugyanakkor úgy folytatták a gondolatmenetet, hogy szerintünk ennél valószínűbb, hogy önkéntes árcsökkentés következik. Szerintük ha nem is lesz újabb benzinárstop, az üzemanyagár csökkentése is mindenképpen negatív hír a Molra nézve. Még akkor is, ha az ideiglenes árcsökkentés csak elhalasztja a magasabb árakat.
Váratlanul árat csökkentettek az üzemanyag-kereskedők
Csütörtök este aztán beszámolt a találkozó alakulásáról a Nemzetgazdasági Minisztérium. Eszerint Nagy Márton világossá tette a Mol és a MÁSZ képviselőinek, hogy a velük kötött megállapodást be kell tartaniuk, az üzemanyagáraknak a lehető leghamarabb a régiós középmezőnybe kell kerülniük. A tárcavezető megállapította, hogy hazánkban az üzemanyagok ára a régiós átlagár felett helyezkedik el, ugyanis aznap Magyarországon egy liter benzin 644 forintba, a gázolaj literenkénti ára pedig 658 forintba került.
Ez pedig azt jelentette, hogy a régiós átlagárhoz képest a benzin és a gázolaj ára is mintegy 7–9 százalékkal volt drágább.
Igaz, csak péntekig. Az üzemanyag-kereskedők komolyan iugyanis komolyan vették a kormányzati kritikát és némiképp a semmibő jelentették be, hogy a hét utolsó munkanapjától a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is csökken. A benzinnél literenként 3 forintot engedtek a korábbi árból, míg a dízelnél ennél is nagyobb áresés történt: bruttó 5 forinttal kevesebbet kell fizetni a benzinkutaknak a nagykereskedőknek. Ezzel együtt is januártól mostanáig nagykereskedelmi szinten
a literenkénti benzinár 102, a dízelár pedig 80 forinttal nőtt,
jóllehet ebből 41 forint a kötelező januári jövedékiadó-emelésre vezethető vissza. Ezt leszámítva 61 és 39 forint plusz figyelhető meg a benzinnél, illetve a dízelnél. A nagyjából 80-100 forint körüli literenkénti drágulás azt jelenti, hogy egy átlagos, 50 literes tankolás 4000-5000 forinttal kerül többe most, mint tavaly decemberben.
A pénteki üzemanyagár-csökkentés azért is örömteli, mert az elmúlt időszakban legfeljebb elvétve, illetve részlegesen faragtak az árakból. Vagy a benzinét vagy a dízelét mérsékelték. Olyan, hogy egyszerre essen mindkettő legutóbb február legvégén következett be, másfél hónapja. Akkor még az átlagárak (benzin és dízel) 615, illetve 647 forint/liternél jártak. Jelenleg jellemzően – nem autópályán – a benzin literjét 639, a dízelét 653 forinttért mérik.
Hogy a nagykereskedők újra meglépték a kettős csökkentést a kereskedők, annak bizonyosan köze lehet a kormányzat rosszallásához, ami ráadásul nem is alaptalan.
Tényleg dühítő: jobban drágult az üzemanyag Magyarországon, mint Ausztriában és Szlovákiában
A péntektől életbe lépett, szerdán bejelentett üzemanyagárcsökkenést megelőzően hétfőn (április 8.) változtak a nagykereskedelmi árak Magyarországon. Akkor a benzin ára bruttó 3 forinttal, míg a gázolajé bruttó 6 forinttal drágult. Ennek okát egyértelműen az olajár emelkedésében jelölték meg.
Való igaz, hogy április első hetében a hordónkénti Brent 87-ről 92 dollár fölé ugrott (azóta némiképp korrigált), ami finoman szólva sem kedvező az üzemanyagárak szempontjából. Csakhogy egy másik számottevő faktor, a dollár-forint árfolyam rendkívül pozitívan alakult: ebben április elejétől 8-ig 8 forintos erősödés állt be. (Igaz, ez már a múlt, hiszen azóta 10 forintos gyengülés szemtanúi voltunk).
Ezzel együtt nagykereskedelmi szinten április 1-8. között a benzin és a dízel 7 és 13 forinttal drágult.
Előbbi 0,5 százalékos, utóbbi 2 százalékos emelkedés.
- Ehhez képest az osztrák üzemanyagpiacon a dízelnél 0,89 százalékos drágulás ment végbe, ami tehát a fele a magyarénak. Viszont a benzinnél mintegy 3 százalékkal nőttek az árak Ausztriában, ami sokszorosa a magyarénak.
- Ennél is egyértelműbb a helyzet, ha a szlovák üzemanyagárak változásával vetjük össze a hazait. Ott április első nyolc napjában a benzin 0,49 százalékkal, a dízel 0,44 százalékkal drágult. Mindkettő alatta marad a magyarországi ütemnek.
Vagyis úgy tűnik, valamiért itthon jobban drágult az üzemanyag, mint Szlovákiában és részben, mint Ausztriában. A legutóbbi üzemanyagár-csökkentés némiképp javított ezen, de nagy kérdés, mi következik az április 15-i héten.
Hogyan változhat az üzemanyag ára április második felében?
Rögtön hétfőn kihirdetik a nagykereskedők az új árakat, alapesetben pedig azt lehetne feltételezni, hogy a csütörtöki miniszteri raportot követően újabb áresés jöhet. Csakhogy időközben Irán és Izrael között soha nem látott feszültség alakult ki, miután a perzsa állam a damaszkuszi konzulátusát ért bombázásra válaszul százszámra lőtt ki drónokat és rakétákat izraeli katonai cépontokra.
Most azt találgatja a világ, fontolgat-e válaszcsapást Izrael. Ha igen, az masszívan kihathat az olajjegyzésre is. Ahogy a Holtankoljak.hu felhívta rá a figyelmet: Irán szerepe az olajpiacon egyre erősebb, mivel évről-évre növelte olajexportját. A fennhatósága alatt álló Hormuzi-szorost pedig nem lehet kikerülni, ezen a 40 kilométeres szakaszon bonyolódik a világ teljes olajexportjának az ötöde, a tengeri szállítmányoknak pedig a harmada.
Magyar szempontból a helyzeten ráadásul a forint sem tud segíteni a helyzeten, hiszen csak ezen a héten 3 százalékot romlott a dollárhoz képest. Mindent egybevetve tehát sajnos nem lenne meglepetés, ha hétfőn üzemanyagár-emelésre ébrednénk.
Döntött a G7 - támogatják Izraelt, szankciókat javasolnak Irán ellenFőleg a dróngyártást korlátoznák. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.