Az ÉVOSZ szerint nincs szó trendfordulóról, de elemzik a meglepően jó KSH-adatokat

Trendfordulót nem érzékelnek az ágazatban, az új szerződésállomány megugrásának oka pedig meglepte a szakmai szövetség vezetőjét is, aki a Világgazdaságnak azt mondta, elemezni fogják az okokat, de abban biztos, hogy ekkora mértékű növekedést jelenleg semmilyen piaci körülmény nem támaszt alá.

Alacsony bázishoz mérünk, az építőipari termelés ekkora – éves szinten 17,2 százalékos, az előző hónaphoz képest 10,2 százalékos volumenű – növekedését semmilyen piaci körülmény jelenleg tartósan nem támasztja alá – nyilatkozta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a ma reggel közölt 2024. januári ágazati KSH-gyorsjelentésre reagálva.

Mint írtuk, az adatok meglepetésként hatottak az eddig megjelent ágazati és piaci prognózisokhoz képest, amelyek kivétel nélkül recessziós első két-három negyedévről, csak az év második felétől remélt növekvő új rendelésállományról szóltak.

Átszámláztak januárra

Gazdálkodási megfontolások is vannak, a műszaki és pénzügyi ütemeknél számos létesítménynél határidőcsúszás lehetett, a decemberi számlázások jelentős része eltolódott januárra, ez is benne van az adatokban Koji László szerint. Az ÉVOSZ elnöke emlékeztetett, hogy az építőipar szokásos éven belüli teljesítési ritmusa decemberben szokott a legerősebb lenni, viszont éppen 

 Ez arra utal, hogy januárra tolódhattak át műszaki-pénzügyi ütemek.
A termelési, pénzügyi adatsor mellett azonban az új rendelésállomány alakulása kapcsán az ÉVOSZ elnöke nem titkolta, hogy meglepetés volt számára, különösen az épületeknél látszó kiugrás, aminek okait, illetve összetevőit elemezni fogják.

trendfordulót nem érzékelünk az ágazatban – szögezte le Koji László.

A számok mögé próbálnak nézni

Jelentős meglepetést okozva, erőteljesen kezdte az évet az építőipar – ezzel a felütéssel kezdte kommentárját Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője is, kiemelve, hogy az építőipar teljesítménye a tavalyi évben erősen megszenvedte a magas kamatkörnyezet, valamint a gazdasági bizonytalanság és az uniós források visszatartása miatt visszaeső beruházási hajlandóságot. 

Várható az építőipari teljesítmény felfutása idén egyrészről a kamatok további csökkenése, másrészről a beérkező uniós források miatt, de a CSOK Plusz révén a lakásépítések száma is emelkedést mutathat. Ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság, a külső környezet, elsősorban a német gazdaság problémái mérsékelhetik a vállalatok beruházási hajlandóságát.  

Az építőipar felfutása azért is lenne kedvező, mert segítené az ipari termelés helyreállását is, amely 

– írta Molnár Dániel, aki a januári adatokat a decemberben beérkezett uniós forrásokból az épületek építésére kötött megrendelésekkel magyarázta.

Óvatosan fogalmazott Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője, aki szintén leszögezte, hogy tekintettel a korábbi alacsony rendelésállományra, alapvetően növekedésre sem feltétlenül lehetett számítani, nemhogy ilyen mértékű bővülésre. 

Rámutatott:

 – a fix bázisú szezonálisan kiigazított adatok alapján utoljára 2022 februárjában. 

Februárban korrekció jöhet

Egy kiugró adatnál mindig felmerül a kérdés, hogy vajon valamilyen egyszeri hatás vagy általános trendforduló okozza a változást. Ezt korai lenne még megítélni, de talán kedvező jel lehet, hogy az épületeknél és az egyéb építményeknél is érdemi bővülés volt úgy havi, mint éves alapon, tehát nem egyetlen nagy projekt mozgatta az adatokat, bár természetesen megjelenhetett ilyen hatás is – jelezte a Gránit Alapkezelő szakértője.

illetve az, hogy a teljes szerződésállomány még mindig alacsony, 14,9 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban, továbbá, hogy az új rendelések is csak az épületek esetében bővültek. Szintén óvatosságra ad okot a költségvetés helyzete, hiszen ez a beruházások érdemi beindítását egyelőre nem teszi lehetővé.

– írta Regős Gábor.