késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nagyon hosszú távra tervez nálunk a BYD – június 9-én az autózásról is szavazunk
Tavaly 507 225 autó gördült le a magyar gyártósorokról, és a jövőben egymillió fölé lehet tornázni az éves számot, amire Európában jelenleg csak öt ország képes – mondta többek között Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos a HIPA járműipari konferenciáján. Kiemelte, hogy ugyan valamelyest lassult az e-autózásra átállás, ám nincs megállás, 2025-re már nemcsak fellendülésben, hanem erőteljes növekedésben is lehet bízni. Hasonló szellemben nyilatkoztak a konferencia panelbeszélgetésén résztvevő, Magyarországon jelenlévő nagy autógyárak képviselői is: a BYD küldötte például közölte: nagyon hosszú távra terveznek nálunk.
Az eseményt megnyitó beszédében Joó István kiemelte, hogy messze a legmagasabb beruházási arányt a járműipar képviseli, még a koronavírus-járvány és a háború dacára is. A magyar járműipar látványosan gyorsan lábal ki a nehéz helyzetből, hiszen amíg a spanyol, japán és cseh versenytársak még csak a 85-98 százalékra zárkóztak fel, nálunk már tavaly utolérték a pandémia előtti számokat.
A nyugati és keleti technológiák összekapcsolási pontjává váltunk: a német és ázsiai márkák is jelen vannak, és terjeszkednek nálunk
– ismételte meg a kormányzati irányvonalat Joó István. Szerinte a magyar modell követendő példa, hiszen 2020 elejéhez képest több mint hétszeresére nőtt a tisztán elektromos járműpark. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem üdvözli az Európai Unió (EU) azon szándékát, miszerint extra vámokkal torzítaná a versenyt, továbbá figyelmeztetett, hogy az e-autózásra átállásnak vannak további kihívásai, sőt, lehetnek vesztesei is.
Megvetette nálunk a lábát a BYD – és sokáig marad
A kormánybiztos a kihívások között említette, hogy növelni kell az akkumulátorok hatótávolságát és csökkenteni az előállítási költségüket, egyúttal megsokszorozni a töltőállomások számát. Az elkerülendő veszteségeknél pedig arra tért ki, hogy a járműipar globális harc,
a hazai beszállítóknak is fel kell készülniük, illetve alkalmazkodniuk a nemzetközi versenyhez
– amihez a kormányzat célzott támogatása szükséges. Joó István hozzátette: a HIPA célja, hogy a kkv-kat beépítse a nagyvállalatok láncába, mert utóbbiak akkor érezhetik magukat igazán otthon Magyarországon, ha minél több beszállítójuk van.
Ezt hangsúlyozták a Magyarországon jelen lévő nagy autógyártók képviselői is.
A panelbeszélgetés résztvevői
|
Henry Zhang kifejtette: már a BYD jelenlegi beszállítóinak nagy része is magyar, akikkel szívesen dolgoznak, mert a hatékonyságuk a reakcióidő és a költségek okán is jobb:
Mi az új meghajtású üzletágban dolgozunk, itt akadnak még gyerekbetegségek, viszont szívesen nevelünk.
Azzal folytatta, hogy megvetették a lábukat Magyarországon, ahol nagyon hosszú távra terveznek. Ennek szellemében igyekeznek jó kapcsolatokat kialakítani a munkaerőpiacon is, kivált, hogy az e-autózásban jártas szakemberek terén hiányt érez.
Márpedig a BYD után jönnek további kínai márkák is.
Digitalizálni kell és csökkenteni az adminisztrációs terheket
Jens Bühler elmondta, hogy a Mercedes egymilliárd eurós beruházása Kecskeméten új munkaerőt, legalább háromezer ember felvételét igényli, sőt ez a szám a beszállítókkal együtt idővel akár tízezresre is nőhet. Főleg mérnökterületre keresnek új munkatársakat, ám ekkora bővítéshez az infrastruktúrát is fejleszteni kell, ilyen a bevásárlási és szórakozási lehetőségek gyarapítása, hogy a leszerződő munkatársak hosszú távra elköteleződhessenek a márka és a város mellett.
Mesics Olívia már a kívánságokról szólt, amikor megfogalmazta, mit lenne az egyetlen kérése: az adminisztrációs terhek csökkentése. Szerinte ugyanis akárcsak a versenytársaknak, az Opelnek is temérdek jelentést kell elkészítenie, valamint adatot szolgáltatnia, ezeket pedig mind digitalizálni kéne.
A jövő volt a fókuszban az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) igazgatójának beszédében is.
Nem teljesít elég jól az EU az autózás kezelésében
Sigrid de Vries kifejtette, hogy Magyarország stratégiailag jó földrajzi helyen található, szakképzett és terhelhető a munkaerő.
Akár elismerően, akár kritikusan szólnak a magyar autóiparról, mindenki figyel rá
– összegezte a sorolt adatokat, miszerint 2,5 millió európai dolgozik az autóiparban, ebből 13 százalék Magyarországon, ami az országon belül még nagyobb hányad is, mint Németországban, ráadásul nálunk van a negyedik legnagyobb akkugyártó-kapacitás.
Az ACEA igazgatója jelezte: pénteken Budapesten találkozik majd a többi európai autós csoportosulással, fél szemmel már a második féléves magyar EU-elnökségre is kitekintve. Egyúttal ötpontos javaslatcsomagot prezentált Európának:
- Átfogó stratégia kell a beszerzéstől az újrahasznosításig.
- Újra kell gondolni a szabályozási keretrendszert: egyes, apró lépések korlátozása és szabályozása helyett holisztikus megközelítés szükséges.
- Meg kell védeni az európai autóipar globális versenyképességét, kerülendő a protekcionizmus.
- Technológiai semlegesség szükséges, azaz nem lehet egyetlen újításra feltenni mindent, hiszen itt van például a hidrogén is.
- A mobilitásnak megfizethetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy elégedetlen az EU tevékenységével az autóiparral és az e-autózásra átállással kapcsolatban:
hetente kéne annyi töltőállomást telepíteni, amennyit most évente sikerül,
ha el akarjuk érni a 2030-as klímacélokat. Ezért is tartja fontosnak, hogy minél többen vegyenek részt az európai parlamenti választásokon június 9-én.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.