A németeknek túl drága Európa Starlinkje

Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa visszautasította Németország kérését az IRIS2 műholdas kommunikációs hálózat felfüggesztésére. Az Európai Bizottság illetékes biztosa egyúttal azzal vádolta meg Robert Habecket, hogy politikai nyomást gyakorolt az EU közbeszerzési munkatársaira, és óva intette a német gazdasági minisztert az ilyen állásfoglalásoktól – tudta meg a Politico a vezetők közötti levelezésből.

Robert Habeck, aki egyben alkancellár is, korábban követelte a műholdrendszer kiépítésének felfüggesztését, mert egyrészt túl drágának találta, másrészt pedig álláspontja szerint kivitelezése a franciáknak kedvez. A politikus úgy látja, hogy a program akár 12 milliárd euróba is kerülhet, ami kétszer több, mint amit a projekt megalkotói rászántak. Habeck áprilisban azzal vádolta meg Breatont, hogy „rövid távú politikai törekvései” miatt túl korán engedte útjára a kiforratlan műholdas programot.

Mi az IRIS2 műholdrendszer?

Az IRIS2 az ellenálló képességet, az összekapcsolhatóságot és a biztonságot szolgáló infrastruktúra műhold segítségével című elnevezést takarja. A műholdkonstelláció az Európai Unió válasza a jövő sürgető kihívásaira. A hálózat egyesíti az alacsony Föld körüli (LEO), a geostacionárius (GEO) és a közepes Föld körüli (MEO) pályán keringő műholdak előnyeit. A tervek szerint biztonságos kommunikációs szolgáltatásokat, benne széles sávú internetet biztosít majd az EU és tagállamai, a vállalkozások és az uniós polgárok számára – írja az Európai Bizottság honlapja.

A hálózat a már a geostacionárius pályán keringő kereskedelmi műholdakból és 170 új, alacsony Föld körüli pályára állított szatellitből fog állni. A rendszer az első jeleket már idén sugározhatja, teljesértékűen pedig 2027-től működhet. A projektben az Európai Űrügynökség (ESA) is részt vesz az IRIS2-ről szóló uniós rendelet szerint.

A rendszer ugyanis annak az Elon Musk-féle Starlinknek a versenytársa lesz, amely az elmúlt két évben nagyban segítette az ukránok orosz agresszióval szembeni ellenállását, és amelynek célja, hogy az egész Földön internetszolgáltatást nyújtson.

„Bízom benne, hogy egyetért azzal, hogy a kontinensünkön zajló háború idején és a geopolitikai kihívásokra való felkészülésben a legfontosabb feladatunk egy ilyen alapvető képesség átadása” – írta Breton a német politikusnak címzett válaszlevelében.

A német–francia ellentét kibontakozása

A Habeck és Breton közötti vita része a Németország és Franciaország közötti technológiai versengésnek. A két állam Európa vezető szerepéért versenyez, ami számos területen érzékelhető. Németország és Franciaország felfogása például merőben eltér a hadiiparról és az Európai Unió védelmi stratégiájáról. Az űripart pedig Párizs kezeli prioritásként. Németország óvakodik az olyan nagy beruházásoktól, mint az emberes űrkutatás. Ennek ellenére a német ipar meghatározó szerepet tölt be az új műholdrendszer kiépítésében.

Matthias Wachter, a német BDI ipari lobbi űrkutatási részlegnek vezetője a projekt megvalósulása mellett érvelt. A lobbista szerint a leendő technológiai újításoknak, úgymint az FCAS újgenerációs vadászrepülőgép-programnak is, műholdas gerinchálózatra lesz szükségük. Tehát „a német kormány érdekében kell állnia, hogy megtalálja ennek megvalósítását”.