Az elmúlt három évben a gáz megawattóránkénti ára 4 és 340 euró között ingadozott, ha ezeket az árakat egy az egyben áthárították volna a háztartásokra, annak katasztrofális következménye lett volna – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, miután az Európai Bizottság legújabb javaslatában a rezsicsökkentés eltörlését javasolta hazánknak.
A szakember hozzátette: az elmúlt időszak bebizonyította a rezsicsökkentés 2013-as bevezetésének indokoltságát, ugyan az természetes, hogy vannak áringadozások egy piacon, de amit legutóbb láttunk, az rámutatott arra, hogy a piac korántsem stabil, sőt, a spekulációk általánosak. Szerinte az egész ármeghatározási koncepció több sebből vérzik.
Az energiapiac egy hálózatos iparág, amelyben nincs túl sok szereplő, így érdemi verseny sincs a háztartásokért, ugyanakkor a kereslet stabil, hiszen világítani, fűteni és a hűtőt működtetni mindenkinek kell. Azaz egy rugalmatlan kereslet találkozik a profitmaximalizáló vállalatok árképzésével, amiből a lakosság számára sok jó nem következhet
– magyarázta az elemző, egyúttal emlékeztetett rá, hogy a rezsicsökkentés bevezetését megelőzően az áram ára Magyarországon a 17. legmagasabb volt az Európai Unióban, még olyan országokban is alacsonyabb volt, mint Franciaország, Görögország vagy Finnország. A gáz esetében legalább ennyire nem volt rossz a helyzet, ott csak három országban volt alacsonyabban az ár.
A szakember szerint amellett, hogy a hatósági ár megakadályozza az indokolatlan árrések kialakulását, segíti a piaci árak ingadozásának kisimítását is, ami a mostani időszakban már azt jelenti, hogy mivel a rezsiár a rezsicsökkentés óta legalábbis az átlagfogyasztásig nem változott, ennek kompenzálása az állam számára jelentős kiadást generál: az idei évre a rezsivédelmi alapba 2579 milliárd forintot tervezett a kormány,
azaz lényegében ekkora pluszkiadástól védte meg a magyar háztartásokat, amelyeknek 181 ezer forinttal kevesebbet kellett fizetniük a rezsiért.
Az elemző arra a kérdésre, hogy úgy is jól jártak-e a magyar családok a rezsicsökkentéssel, hogy közben volt alacsonyabban is a világpiaci ár, azt mondta, a mostani árakat nézve mindenképpen, de mivel a hatósági árra mint egy ársimító eszközre is tekinthetünk, ezért nem meglepő, hogy ritka esetben előfordult ilyen, ami szerinte még a szabad piacon sem feltétlenül történik meg.
Nem először támadja meg az Európai Bizottság a rezsicsökkentést
Talán sokan nem emlékeznek, de egyszer már megtámadta Brüsszel a magyar rezsicsökkentést: 2015 márciusában az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, miután úgy ítélte meg, hogy a magyar energiaszabályozás nem felel meg az uniós jognak. Lázár János, akkor még a Miniszterelnökséget vezető miniszterként azzal magyarázta az EB döntését, hogy a cégekre szeretné bízni az árszabást, ezzel szemben a magyar álláspont szerint az államnak, hatóságoknak kell dönteniük, az emberek szempontjainak mérlegelése alapján. Az ügy végül Európai Bíróságon kötött ki, amely 2020 júliusában a magyar kormánynak adott igazat. Hasonló vitára ezúttal is számítani lehet, a jelek szerint a kabinet ragaszkodik az intézményhez.
