Az elemző szerint most már érthető, miért szorgalmazza annyira a kormány a növekedéstámogató intézkedéseket
Mint beszámoltunk róla, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel közölt GDP-adatai alapján megtorpant a gazdasági növekedés helyreállása a tavalyi negyedik negyedévben. Ugyan a kiigazított statisztika szerint éves alapon 0,4 százalékkal nőtt a kibocsátás, negyedéves viszonylatban csak stagnált. Ezzel pedig a magyar gazdaság a tavalyi évet az elemzői várakozásoknál is mélyebb, 0,8 százalékos recesszióban töltötte.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában rámutatott:
Egy ilyen gyenge tavalyi évzárás talán azt is megmagyarázhatja, hogy a kormány miért szorgalmazza olyan erőteljesen a növekedést támogató intézkedéseket.
Kiemelte: a korábbi adatok revíziója miatt Magyarország mégiscsak egy négy negyedéves technikai recesszión ment keresztül, amely a harmadik negyedévben egy egyszeri fellendüléssel ugyan véget ért, hogy aztán a negyedik negyedévben ismét borzasztóan gyenge teljesítményt produkáljon a gazdaság. „Mindez tovább árnyalja az eddig is borús képet 2023 kapcsán” – fogalmazott a szakértő, aki szerint a mostani adat arra is magyarázatul szolgálhat, hogy a kormány miért húzta feljebb a GDP-arányos hiánycélt. Egyrészt a nominális GDP, vagyis a GDP-arányos hiánymutató nevezője is gyengébb lehetett a vártnál, másrészt pedig a gazdaságot élénkítő intézkedések a kiadási oldalt terhelik majd.
A szolgáltatások okozhattak negatív meglepetést
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az adatok kapcsán azt emelte ki, hogy leginkább a szolgáltatásoknál lehet meglepetésről beszélni, itt ugyanis vegyes kép rajzolódik ki: míg a kiskereskedelem hozzáadott értéke csökkent, addig az információ, kommunikáció, a szociális ágazat és az egészségügy növelte a hozzáadott értékét. Bár a mezőgazdaság hozzáadott értéke a gyenge bázis miatt növekedni tudott, kérdés, hogy a bővülés mértéke elérte-e a várakozásokat.
„Felhasználási oldalon a havi kiskereskedelmi adatok alapján a fogyasztás bővülésére számítottunk, itt sem kizárt egy negatív meglepetés, de természetesen a beruházásoknál is érkezhetett a vártnál kedvezőtlenebb adat” – magyarázta az elemző, aki úgy véli, az utóbbinál a várakozás eleve nem volt kedvező, tekintettel az építőipari adatokra , illetve a jól ismert tényezőkre (kamatkörnyezet, uniós források, bizonytalanság, forráshiány). Ráadásul tovább fékezhette a bővülést az is, hogy a külső kereslet sem alakult kedvezően. A negyedik negyedévben az Európai Unió gazdasága is stagnált, hasonlóan a magyarhoz.
A német recesszió hatását is megérezzük
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnerünk, a német gazdaság problémái a magyar gazdaságba is begyűrűznek, ahogy az az év végi ipari adatokban is látható volt. Ezzel együtt kérdéses, hogy a belső kereslet milyen ütemben áll helyre, tovább folytatódik-e az óvatossági motívum oldódása a reálbérek emelkedése nyomán, illetve hogyan reagálnak majd a vállalatok a megemelkedő keresletre. A beruházások esetében pedig nagy talány, hogy a Fed és az EKB kamatpolitikája mellett az árfolyam alakulása, hogy milyen ütemű jegybanki kamatcsökkentést tesz lehetővé.
Áthúzódó hatások húzhatják vissza a kibocsátást idén
Regős szerint a kedvezőtlen negyedik negyedéves GDP-adat több következménnyel is járhat. Áthúzódó hatása miatt a 2024-es növekedésre is kedvezőtlen hatást gyakorolhat, bár az uniós források egy részének beérkezése és a reálkeresetek várható növekedése miatt egy 3 százalék körüli, kismértékben talán a fölötti növekedés továbbra sem tűnik elképzelhetetlennek, a legnagyobb kockázatot talán a háztartások óvatossága mellett a külső kereslet jelenti.
„A szerdai GDP-adat alapján ugyanakkor már kevésbé tűnik meglepőnek a januári inflációs adat: a gyenge negyedik negyedéves GDP gyenge keresletet jelez a gazdaságban, amelynek nyomán a vállalkozások kevésbé mertek átárazni, így ez segíti az infláció letörésének folytatását” – hangsúlyozta a közgazdász.
Kevésbé optimista viszont Virovácz Péter, aki szerint a kormányzat által vár 4 százalékos gazdasági növekedéshez rendkívül erős negyedéves növekedéseket kellene hozni 2024 folyamán, ugyanis a bázis nagyon keveset segít majd.
„Az ING ennél pesszimistább, 3 százalékos GDP-növekedési előrejelzése is azonban veszélybe került, látva a tavaly év végi gazdasági teljesítményt, így egyértelműen lefelé mutató kockázatokat azonosítunk a növekedési kilátásokat illetően” – mondta az ING Bank szakértője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.