Meg kell menteni a magyarországi autógyárakat: ez a kormány terve

Orbán Viktor 25. évértékelőjén értelemszerűen meghatározó volt Novák Katalin lemondott köztársasági elnök kegyelmi ügyének az értékelése, azonban a magyar miniszterelnök kifejezetten hosszan beszélt gazdasági és gazdaságpolitikai kérdésekről is. Külön kitért a magyarországi autógyárak helyzetére.

Azzal kezdte, hogy felidézte a 2019-es utolsó békeévet, amit először a Covid, majd az orosz–ukrán háború követett. Ötödik éve rendkívüli körülmények között dolgozik az ország és a kormányzat is, hogy megvédje, amit elért. Volt, amit sikerült, és volt, amit nem.

Mit sikerült megvédeni a magyar kormánynak?

A legfontosabbat, a munkahelyeket sikerült megvédeni: soha ennyien nem dolgoztak Magyarországon, mint most. Amikor kormányra kerültek, 2010-ben azt vállalták, hogy egymillió új munkahelyet teremtenek. Ezt túlteljesítették, de még többet akarnak. A foglalkoztatottsági ráta most 75 százalékon áll, ez 85 százalékra tornászható fel. Becsléseik szerint itthon még 300 ezer ember vonható be a munkaerőpiacra, miközben minden évben többen jönnek haza, mint mennek ki külföldre vendégmunkásnak. 

A nyugdíjakat is megvédték, de ez el is várható tőlük, mert így állapodtak meg a nyugdíjasokkal. Ami viszont nem elvárható és inkább bravúr, az a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Ez erőfeszítés és költségvetési kötéltánc, amiért köszönet jár Varga Mihály pénzügyminiszternek. A 13. havi nyugdíj ráadásul nagy nyomás alatt áll, mert a liberális közgazdászok szerint ez olyan luxus, amit nem engedhet meg magának Magyarország. „Értem, hogy kínos minden évben azzal szembesülni, hogy mi visszaadtuk, amit a baloldal elvett” – jegyezte meg a magyar miniszterelnök.

Mit nem sikerült megvédenie a magyar kormánynak?

Amit viszont nem sikerült megvédeni, az a Covid előtti gazdasági növekedés üteme, illetve a költségvetési hiány. Azonban a külkereskedelem és az export magas értéke miatt megelőzték az ikerdeficit jelenséget, ami a költségvetési hiány és a külkereskedelmi mérleg párhuzamos romlását jelenti. Ennek rendszerint pénzügyi csőd és gazdasági megszorítás a vége. Abban, hogy ez Magyarországon nem következett be, elévülhetetlen érdemei vannak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek.

Ezen a ponton emlékeztetett arra, hogy vissza kell találni a 2019-es útra, amikor az infláció 3 százalék volt, a GDP 5 százalékkal nőtt, a hiány 2 százalék alatt maradt, és az államadósság nem érte el a 70 százalékot. Mintegy 21 ezer új lakást építettek, és 90 ezer gyermek született. Nem lesz sétagalopp, ehhez sok sikert kívánt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek.

Közel Magyarország energiafüggetlensége

Ha visszajutunk a 2019-es csapásra, azzal is számot kell vetni, hogy a világ közben megváltozott. Hangsúlyozta, hogy a zöldenergia már nem kopogtat a gazdaságban, hanem rárúgta az ajtót. A jövő a zöldenergiáé és azoké, akik gyorsan és észszerűen tudnak átállni. Ebből a szempontból a magyar politikai stabilitás közvetlen haszonnal jár, hiszen villámgyors tud lenni az alkalmazkodás, akár egész Európában Magyarország tud a legelőször megfelelni a változásoknak. „Ez behozhatatlan előny, ezért csípi a szemét sokaknak” – magyarázta.

Szerinte a zöldátállás kapóra jön az országnak, mert két legyet üt egy csapásra: élhetőbb lesz az ország, és végre megszabadul a monarchia felbomlása óta kialakult energiafüggésétől. Ehhez két dolog kell, egyrészt meg kell termelni a zöldenergiát, másrészt el is kell tudni tárolni. Ehhez a terv, hogy 

• megépítik Paks II.-t,
• Paks I. üzemidejét meghosszabbítják
• és szélsebesen építik a naperűműveket.

Miután Franciaország beállt az ügy mögé, Brüsszel elfogadta, hogy nukleáris energia nélkül nem lehet lejönni a fosszilisről, így előbb-utóbb az atomenergia ott lesz a zöldenergia-termelők között. A magyar naperőmű-fejlesztési program vágtat, olyannyira, hogy azt lassan vissza kell fogni. Minden tervet és rekordot megdöntöttek: már 5600 megawattos kapacitás jött létre, és 255 ezer háztartás épített ki naperőművet. Az energiafogyasztás 15 százalékát már ebből fedezik. „Lantos Csaba energiaügyi miniszter még a végén csodát tesz” – kommentálta az adatokat a kormányfő.

Bejelentette, hogy a tartalék erőműveket hamarosan megépítik. A villamos hálózatot már összekötötték a szomszédos országokkal, a földgáznál csak Szlovénia hiányzik. 

Szerinte aki azt mondja, hogy a gazdasághoz és az ipari stratégiához nincs elég energia, az nem tudja, mit beszél. Kemény dió viszont a zöldenergia tárolása, még szerencse, hogy a technológia ebben rohamtempóban lépked. „Még néhány év és az energiatároló eszközök az életünk minden szegletében ott lesznek” – jósolta. Erre a célra több százmilliárd forintot fordítanak.

Hogyan lehet megmenteni a magyarországi autógyárakat?

Azzal folytatta, hogy minden új technológia érkezése izgalmas vitákat szül, de ebbe bele-bele csúszik egy-egy földszinti érv. Ilyen például, hogy Magyarországon nincs elég víz. „Mindenki tudja, hogy kis Magyarország, nagy medence. Beömlik a víz az országba, csak rajtunk múlik, mennyit tartunk itt belőle. Még a szomszédoknak is jut bőven” – húzta alá. Ugyanakkor leszögezte, hogy elsődleges szempont az emberek biztonsághoz és környezetvédelemhez fűződő joga, ezért csak olyan üzemeket lehet megépíteni Magyarországon, amelyek megfelelnek az európai mércének. Felhívta viszont a figyelmet, hogy ezekért az új technológiás, eurómilliárdos gyárakért késhegyre menő harcot vívnak olyan nagy országokkal, mint a spanyol, a német vagy a francia. „Ezért jól kell érteni az ezekről szóló hazai vitákat, ne legyünk balekok” – tette hozzá.

Szerinte diplomáciai küzdelmet folytatnak ezekért a beruházásokért, amelyek olyanok, mint a hosszú távú úszás: közben verekedni és lökdösődni is kell. Ebben azonban nem vagyunk rosszak. Leszögezte, hogy most először fordul elő olyan időtlen idők óta, hogy Magyarország nem követi egy technológiai forradalom átalakulását, hanem globálisan vezeti. Ez rendkívül fontos, mert így meg lehet menteni a magyarországi autógyárakat.   

Rámutatott, hogy a nyugati országokban sok autógyárat zárnak be és helyeznek át, ezt pedig el kell kerülni itthon. „Képzeljék el Győrt Audi, Kecskemétet Mercedes nélkül. Ehhez értünk, ezt kitanultuk, munkásaink, mérnökeink, fejlesztőink vannak. Nem engedhetjük meg magunknak azt az elmebejt, amit a német zöldek, hogy az a jó autó, amit le sem gyártanak” – mondta.

• Győrben tízéves csúcson az autógyártás, 
• Kecskeméten felső kategóriás elektromos autókat gyártanak, 
• Debrecenben olyan elektromos autót, ami még nincs a piacon,
• Szegeden a világ legnagyobb autógyára építi meg az első európai üzemét, 
• és a szentgotthárdiak is megnyugodhatnak: abban a csarnokban, ahol 30 éve benzines motorokat kezdtek el gyártani, most elektromos meghajtásúakat fognak.

Ezt követően közölte, hogy a magyarországi járműgyártási termelés értéke több mint 13 ezermilliárd forint, ami több százezer családnak ad kenyeret. Van néhány dolog, amelyben a magyar gazdaság világszínvonalon sikeres, az egyik éppen az autógyártás. „Éppen ezért a magyar zöldautóipari átállás hatalmas technológiai és politikai siker. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy egyetlen iparágról is lemondhatnánk” – zárta le a gondolatmenetet Orbán Viktor miniszterelnök.