A márciusi zuhanás után múlt hónapban Kína külkereskedelme ismét növekedő pályára állt, miután dollárban számolva az és az egyaránt bővült, s bár a világ második legnagyobb gazdasága még nem heverte ki az elmúlt évek gyengeségeit, a kínai vezetés nagy reményeket fűz a feldolgozóipar élénküléséhez – írta a Reuters.
A kínai export értéke áprilisban 1,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest – ami megegyezett a piaci várakozásokkal –, megfordítva a márciusi 7,5 százalékos éves csökkenést.
Ehhez képest az import kimagasló, 8,4 százalékos növekedést produkált, szemben az előző havi, 1,9-es csökkenéssel. Ez az elemzőket is meglepte, mivel mindössze 5 százalék alatti bővülésre számítottak.
A visszaszerzett lendület elsősorban annak köszönhető, hogy Hszi Csin-ping elnök kormánya elkezdett a csúcstechnológiai gyártásra fókuszálni, hogy ellensúlyozzák az alacsonyabb ingatlanbefektetésekből, hatástalan infrastrukturális kiadásokból és a gyenge fogyasztói bizalomból eredő gazdasági visszaesést.
Kína a múlt hónapban 5,3 százalékos GDP-növekedést jelentett éves szinten, ami szintén nagy meglepetést okozott a közgazdászoknak, akik a kereskedelmet és az iparpolitikát terhelő geopolitikai feszültségek miatt sokkal szerényebb emelkedésre számítottak.
A kínai kormány 2024-re 5 százalékos GDP-növekedési célt tűzött ki, ami megegyezik a tavalyi értékkel, ám hiába lenne ez az elmúlt évtizedek legalacsonyabb növekedési szintje, a kritikusok szerint még ez az érték is túlságosan ambiciózus.
Egész Európa irigy lehet a kínai–magyar üzleti kapcsolatokraMagyarország és Kína vezetése is pragmatikus és realista, ez teszi kiválóvá a kínai–magyar kapcsolatokat – derült ki a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet panelbeszélgetéséből. |
Számos közgazdász felszólította Pekinget, hogy tegyen többet a fogyasztói és befektetői bizalom erősítése és a kiadások ösztönzése érdekében közvetlen ösztönző intézkedésekkel és a jóléti biztonsági háló megerősítésével.
A gazdaság deflációval küzd,
- a fogyasztói árak márciusban mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek,
- miközben a gyári profitok is elmaradtak, miután január–februárban 25 hónapos csúcsot értek el, még akkor is, ha a tevékenység bővült.
A kormány eddig elzárkózott attól, hogy átfogó ösztönző intézkedéseket vezessen be, de bejelentette, hogy több támogatást nyújt a gyáraknak a berendezések „korszerűsítésére”, a fogyasztók számára pedig új készülékek vásárlására.
Nyugatról kemény kritikák érték a kínai gazdasági politikát
Pekinget az Egyesült Államok és Európa azzal vádolja, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, amely a hazai keresletet messze meghaladó kínálatot teremt, ez pedig arra készteti a kínai exportőröket, hogy mesterségesen olcsó, államilag támogatott árukkal árasszák el a nemzetközi piacot.
A múlt hónapban Hszi azonban azt mondta a Pekingbe látogató Olaf Scholz német kancellárnak, hogy az ország exportja segít enyhíteni a globális inflációt és támogatja a tiszta energiára való átállást.
Hétfőn pedig azt mondta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság vezetőjének és Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy Kínának nincs túlkapacitási problémája.
Forradalmi változásokon ment keresztül Kína Hszi Csin-ping alattAz ázsiai nagyhatalom az elmúlt tizenkét évben forradalmi változásokon ment keresztül. S bár a Hszi Csin-ping keze alatt dübörgő kínai gazdaság a közelmúltban veszített valamennyit a lendületéből, továbbra is a Nyugat legerősebb versenytára maradt. |
