EU és Kína: borúsan látják a jövőt a távol-keleti országban működő európai cégek

Az európai cégeket aggasztja a kínai gazdaság lassulása – derül ki az Európai Kereskedelmi Kamara Kínában végzett felméréséből. A távol-keleti ország ugyan még mindig magasan szerepel a befektetések rangsorában, de idén az országban tevékenységük bővítését fontolgató vállalatok aránya 42 százalékra csökkent, ami a valaha mért legalacsonyabb arány.

A vállalatok közel 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már elköltözött Kínából vagy fontolgatja a lépést. Közel 60 százalék ugyanakkor közölte: kitart a világ második legnépesebb országa mellett, bár ez visszaesés a tavalyi számokhoz képest. A cégek mintegy 26 százaléka tervezi a létszámcsökkentést – írja az EuroNews.

A jelentés szerint csökkent Kína vonzereje, ugyanis az üzleti környezet érdemi javítása nélkül a vállalatok más piacokon keresik majd a lehetőségeket, amelyekről úgy látják, hogy nagyobb megbízhatóságot, kiszámíthatóságot és átláthatóságot kínálnak. Pekinggel szemben régóta kritika, hogy az európai cégeket tiszteségtelen módszerekkel szorítják ki a távol-keleti ország piacáról.

Például a kínai vállalatok olyan alacsony ajánlatokat tesznek, amelyeket a profitorientált európai vállalkozások nem engedhetnek meg, így mindig a helyi szereplők nyernek. Az állítólagos módszerek közé tartozik, hogy az öreg kontinens cégei csak lassan és átláthatatlan módon tudják megszerezni a szükséges hatósági engedélyeket.

Az Európai Bizottság (EB) részben emiatt vizsgálatok sorozatát indította el Kína ellen: az EB szerint az európai cégeknek nincs esélyük nyerni a kínai közbeszerzéseken. Peking mindig elutasította a vádakat, miközben a két fél számos területek kerekedett vitába, például a kínai elektromos autók terén.

Az autókon is vitázik Brüsszel és Peking

Az Európai Unió tavaly október elején közölte: vizsgálatot indít a kínai elektromosautó-gyártóknak nyújtott, tiltottnak minősülő állami dotációkkal kapcsolatban. Brüsszel szerint Peking olyan támogatásokat juttathat az elektromosautó-gyártóinak, ami torzítja a tisztességes versenyt. Az eljárás vége az is lehet, hogy az EU védővámokat vet ki a kínai e-autókra.

A Geely Automobile bevételeinek legalább 13 százalékát Európa adja a Bloomberg által összeállított adatok szerint, tehát őket elég kellemetlenül érintené egy esetleges vámháború. Ezzel szemben a Szegeden gyárat építő BYD tavaly összesen több mint 3 millió autót adott el, ebből közel 16 ezret értékesített Európában, ami 1,1 százalékos részesedés.

Igaz, a BYD csak tavaly jelent meg a kontinensen, de hosszabb távú célja, hogy a piac 5 százalékát birtokolja. A vita elmérgesedése megnehezítené a kínai autógyártók terjeszkedését, viszont az európai riválisaiknak szükségük van Kína olcsó alkatrészeire, mielőtt megkezdhetik az összeszerelési folyamatot Európában, vagyis mindkét fél sokat veszthet, ha nem rendezik a kereskedelmi vitákat.

Geopolitikai feszültségek

Kína és Európa kapcsolatait tovább rontották a geopolitikai feszültségek, mivel a felek eltérő módon viszonyulnak az orosz–ukrán háborúhoz, és az öreg kontinens országai felsorakoztak az Egyesült Államok mellé a Peking ellen bejelentett korlátozásoknál. Az előbbi esetében az Európai Unió számos szankciót vezetett be Oroszország ellen, valamint Ukrajnát támogatja lőszerrel, pénzzel és haditechnikai eszközökkel. 

A távol-keleti ország viszont nemhogy nem vezetett be büntetőintézkedéseket, de segíti Moszkvát a szankciók kijátszásában, a kínai cégek pedig betöltötték a kivonuló európai vállalatok által hagyott űrt. A világ második legnagyobb gazdasága továbbá sérelmezte, hogy a csipgyártó berendezéseket készítő európai vállalkozások – például a holland ASML – a Fehér Ház miatt nem szállítanak gépeket a kínai megrendelőknek.

A felek mindenesetre megpróbálják rendezni a helyzetet: az elmúlt hetekben több európai politikus is Pekingbe látogatott, bár áttörést nem sikerült elérniük. A tavaly decemberi 24. EU–Kína-csúcstalálkozó Pekingben is eredménytelenül zárt. Hszi Csin-ping kínai elnök a hónap elején Szerbiával és Magyarországgal számos megállapodást kötött, de a francia elnökkel kevés eredményt ért el.

Pedig szükség lenne a párbeszédre: tavaly Kína számított az unió legnagyobb árubehozatali partnerének, egyben a harmadik legnagyobb szereplője az EU áruexportjának, miközben a blokk kereskedelmi deficitje éves szinten 27 százalékkal, 291 milliárd euróra csökkent.