Az bizonyosnak látszik, hogy változások jönnek. Az America First (Amerika az első) és a MAGA (Tegyük Amerikát Ismét Naggyá) szlogenek kifejezik a változásokat, amelyek aligha kedveznek Kijevnek.

Trump külügyminiszter-jelöltje Marco Rubio – akinek az a fő dolga, hogy az elnöki külpolitikai direktívákat a gyakorlatban megvalósítsa – Kína- és Irán-ügyben egyértelműen kemény állásponton van, Ukrajna kérdésében azonban, akárcsak a főnöke, nem egyértelmű. Annyit hangoztat, hogy az Oroszországgal való háborút mielőbb be kell fejezni… Rubio nem újonc a szakmában, hiszen tagja a szenátus külügyi bizottságának és alelnöke a hírszerzési bizottságnak.

Zelenszkij nem örült annak, hogy Scholz kancellár felhívta Putyint. Ezt a Pandora-szelence kinyitásaként jellemezte. Még mindig nem érti, hogy ő csak a második vonalban mozog, a „nagyok” egyre inkább a feje fölött intézik a világ dolgait. Így nem kapott meghívást a G20-ak novemberben tartandó riói csúcstalálkozójára sem. A Kijev által bejelentett új, állítólag ukrán gyártmányú és fejlesztésű „csodafegyverek”, a tűzköpő drón vagy a Paljanyicija drón és/vagy cirkálórakéta bevetése ellenére a fronthelyzet nem változott, a támadók továbbra is az oroszországi erők, amelyek előrehaladási sebessége némelykor növekszik. A minap Zelenszkij már Ukrajna eredeti területe 27 százalékának elvesztéséről beszélt, majd más források ismét a 20 százalékot említették. Mind Putyin, mind Lavrov külügyminiszter állítja, hogy „tárgyaláspártiak”, de csak a kialakult földrajzi realitásokat (magyarán az elfoglalt területek megtartását) kiindulási alapul véve. 

Berlinben eközben a kormányzó háromosztatú (a köznyelvben „közlekedési lámpaként” emlegetett szociáldemokraták, szabaddemokraták, zöldek) koalíció összeomlott, a kancellár bizalmatlansági szavazást kér a Bundestagban önmaga ellen, és jövő február végén új választást tartanak. A Baltikumban működő Meduza oroszországi ellenzéki portál korrektül mindkét elnöki hivatal által közreadott beszámolót közölte a Putyin–Scholz-beszélgetésről. A moszkvai verzió tartalmasabb, mert több információ van benne, míg a berlini nagyrészt Zelenszkij ukrán elnök melletti állásfoglalás. (Scholz, mielőtt felhívta volna Putyint, egyeztetett Zelenszkijjel.)

Nincs pontos statisztika róla, de az Ukrajnának szállított nyugati fegyverzet legalább kétharmada amerikai eredetű, gyártmányú, tervezésű. Az USA a NATO azon nagyon kevés állama közé tartozik, amely egy modern hadsereg felszerelésének minden fontos elemét (hadirepülőgépek, szárazföldi fegyverzetek, hadihajók, tengeralattjárók) gyártja. Berlin erőssége ugyanakkor a minőség. Harckocsikban a Leopard 2A6-7-8-asok, önjáró tarackágyúkban a PzH 2000-esek, cirkáló rakétákban a Taurus KEPD 350-esek, tengeralattjárókban az üzemanyagcellás energiaforrású motorokkal működő Klasse 212A tengeralattjárók a világ haditechnikai élvonalát képviselik.

Ukrajnában a legújabb nyugati haditechnika nem brillírozott. Ez a német Leopardokra is vonatkozik, noha a Leók első, a legtöbb országban már elavultnak számító szériájából szállították oda eme nehézfegyverek zömét. Egy Avgyijivkánál zsákmányolt Leopard 2A6-ost (amely már az új széria hosszabb csövű, pontosabb lövegével van felszerelve) az oroszországiak odaadták a hazai harckocsigyáraknak, hogy tanulmányozzák felépítményüket, a löveget.

A legnagyobb német hadiipari komplexum, a Rheinmetall terveket hozott nyilvánosságra több ukrajnai vállalkozásáról. Ezeket a Rheinmetall Ukrainian Defense Industry LLC közös vállalkozásban fogják össze, amelyben a Rheinmetall 51, az ukrán UDI (a korábbi UkrOboronProm – UOP – utódja) 49 százalékos tulajdonrésszel képviselt. Más mellett lőszer-, lőporgyárat, nehézfegyverzet-javító bázist építenek. Legújabb együttműködési terület: a Rheinmetall és az amerikai ICEYE műhold-üzemeltető vállalat SAR (Synthetic Aperture Radar – szintetikus apertúrájú műholdradar) űrfelvételekkel segíti az ukrán hadsereget. Ezek akár 25 centiméteres felbontású képeket is készíthetnek, s a földfelszín részletes képe mellett a változásokat (fedezékek, katonai objektumok létesítése) is jelzik. A kaliforniai ICEYE rendelkezik a világon a legnagyobb, ilyen célokra specializált műholdflottával – olvasható honlapjukon.

Idén ősszel kezdték el a Rheinmetall vezetésével a Lynx gyalogsági harcjármű (IFV) ukrajnai gyártását az első itteni üzemükben, és Armin Papperger Rheinmetall vezérigazgató kijelentette: még az idén átadják az ukránoknak az első szállítmányt. Nem ismert, hogy a könnyebb KF31-eseket vagy az akár 50 tonnát is elérő, 1140 lóerős motorral hajtott nehezebb KF41-es járműveket állítják-e elő. Papperger szerint hamarosan befejezik második ukrajnai gyáruk felépítését is. Noha a Rheinmetall nem hozta nyilvánosságra ukrajnai gyárai helyét, moszkvai titkosszolgálati források szerint a Kremlben tudják, hol van a két gyár, és „legitim célpontoknak” tekintik őket.

Azaz a németeknek lenne mit az ukránoknak adni, de ebben a fő akadály maga a hátország, Berlin jelenlegi gazdasági-politikai helyzete. Idén a német gazdaság vélhetően 1 százalék alatt növekszik (ha egyáltalán növekszik). A jövő évi költségvetés is mind Berlinben, mind Párizsban csődöt jelenthet. Ilyen pénzügyi helyzetben egy kiszámíthatatlan politikájú új kormánnyal (2025. február vége után) leeshet a németek lábáról az amerikaiak ukrajnai cipője.