Talán végre etikusak lesznek az EU intézményei – még időben az EP-választások előtt

Egységbe tömörültek és új platformot hoztak létre az Európai Unió intézményei – köztük a legnagyobb játékosok, a Parlament, a Bizottság és a Tanács –, hogy új etikai alapokra helyezzék a működésüket, növelendő az Európai Unió (EU) átláthatóságát, elszámoltathatóságát és feddhetetlenségét. Mindezt alig egy hónappal az egész földrészen június 6–9. között zajló európai parlamenti (EP) választások előtt.

Az Európai Számvevőszék büszkén hirdeti, hogy a saját, 2019-es jelentése képezi az új együttműködés alapját. 

az általuk ellenőrzött EU-s intézményeknél, méghozzá a legnagyobbaknál és legfontosabbaknál, a Parlamentnél, a Bizottságnál és a Tanácsnál is. A jelentés ösztönözte az intézményeket, hogy működjenek együtt a kérdések harmonizálása érdekében, sőt, tegyenek erőfeszítéseket nemcsak a bevált gyakorlatok megosztása, hanem az etika és az etikai kultúra ismertségének és megítélésének javítása érdekében is.

Tekintve, hogy összesen nyolc intézmény írta most alá az új megállapodást, és a három nagy is köztük van, egyelőre sikeresnek tűnik az akció. 

De miről is van szó pontosan?

Meg kell erősíteni az emberek hitét az EU intézményeiben

A kampány alapját képező jelentés ugyan valóban a számvevőszéktől származik, magát a javaslatot viszont technikailag a Bizottság nyújtotta be. E szerint az új testület feladata, hogy kidolgozza, frissítse és értelmezze az etikus magatartásra vonatkozó közös minimumszabályokat, majd jelentsen arról, hogy ezen normák miként jelennek meg az intézmények belső szabályaiban. 

Ezek után az adekvát kérdés, hogy melyek is ezek az aláíró intézmények, illetve szervek? Nos, a következők:

• az Európai Parlament,
• az Európai Unió Tanácsa,
• az Európai Bizottság,
• az Európai Unió Bírósága,
• az Európai Központi Bank,
• az Európai Számvevőszék,
• az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 
• a Régiók Európai Bizottsága.

Az időzítés sem véletlen.

– mondta Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke.

Aztán, hogy az új formát miként sikerül megtölteni tartalommal, az a jövő zenéje – mindenesetre a tervek készen állnak.

A Katargate és az EP-választások között

Az etikai testületben részt vevő intézményeket és szerveket egy-egy rangidős tag képviseli, az elnöki tisztségben pedig évente váltják egymást. A testület munkáját öt független szakértő is segíti.

Jelzi a fejlemény súlyát, hogy a szokásokkal ellentétben nem csupán a számvevőszék egyik tagja, hanem maga az elnök, Tony Murphy nyilatkozott a témában. Közölte: 

Mindez a Katargate nyomán nemcsak örvendetes, hanem szükséges fejleménynek is tűnik, hiszen az Eurobarométer legutóbbi mérése kimutatta: az EU-s polgárok szerint a demokráciára a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy nem bíznak az európai intézményekben.

Az EP-képviselők élhetnének méltóságteljes életet is

Alberto Alemanno, az üzleti tudományokat oktató HEC Paris európai jogi professzora viszont úgy vélekedett, hogy még fontosabb lenne az EP-képviselők tisztességes magatartása, például, hogy ne feltételezzék azt, hogy a választópolgárok idővel mindent elfelejtenek.

– fejtegette Alemanno, rögzítve, hogy amikor a képviselők az EP-munka mellett nyilvánvalóan összeférhetetlen melléktevékenységeket is folytatnak, azzal aláássák a közös európai alapértékeket, ezért „mélyreható strukturális reformok” szükségesek.