Az időjárás mozgatja ismét a rizspiacot, hajtja az árát 15 éves csúcs közelébe. Az Ázsiában irányadó thai fehér rizs január és április között 71 dollárral drágult, elérte a tonnánkénti 649 dollárt (232 ezer forintot).
A rizs elsősorban Ázsiában és Afrikában számít alapélelmiszernek, több milliárd ember legfőbb tápláléka, a kínálatot pedig már tavaly szűkítették a legnagyobb exportáló, India által bevezettek kiviteli korlátozások. Az ellátás iránti aggodalmakat fokozta az El Nino, amelyik szárazabb időjárást hozott a fontos termelő régió Délkelet-Ázsiában, és csak most kezd véget érni.
Előrejelzések szerint egyre nagyobb valószínűséggel a La Nina követi majd az év második felében, ami általában csapadékosabb időjárást hoz Kelet-Ausztráliában és Délkelet-Ázsiában, és szárazabb körülményeket az amerikai kontinensen.
A La Nina jót tesz majd az ázsiai rizstermelésnek, egyelőre azonban a katasztrofális dél-brazíliai esőzések és árvizek fokozzák tovább az ellátás miatti aggodalmakat.
Az érintett Rio Grande do Sul tartomány adja ugyanis a brazil rizstermelés 70 százalékát,
emlékeztetett tudósításában a Bloomberg.
Az árvíz ráadásul éppen a rizsaratás idején történt, amelyet nem fejeztek be teljesen, mielőtt elárasztotta a tartományt a víz, ami várhatóan még hetekig nem vonul vissza, és a rizs mellett az ország húsellátását is negatívan befolyásolja.
A brazil
pénzügyminisztérium ezért a héten emelte a 2024-es és a 2025-ös inflációs kilátásokat is,
így az idén 3,5 helyett 3,7, jövőre 3,1 helyett 3,2 százalékos fogyasztóiár-emelkedésre számít.
A rizs és a hús ára „a következő két hónapban erőteljesebben fog emelkedni, de a kínálat normalizálódásával ennek a növekedésnek egy jelentős része a következő hónapokban visszaszorul” – idézte a Reuters a tárcát.
Egyelőre még nem tudni, milyen mértékben befolyásolja az árvíz a termést, így azt sem, mekkora lesz, vagy lesz-e egyáltalán az exportálható fölösleg, emlékeztetett Charles Hart, a Fitch Solutions árupiaci elemzője.
Luiz Inacio Lula da Silva elnök a múlt héten azt mondta, hogy az esőzések miatt csúszik a rizsaratás a tartományban, és az ország valószínűleg arra kényszerül, hogy rizst és babot importáljon. Brazília a világ kilencedik legnagyobb rizstermelője 10,5 millió tonnával, a fogyasztás viszont eléri a 12 millió tonnát.
Az is hozzájárul globális árak emelkedéséhez, hogy lassan kerül a piacra a friss ázsiai termés, ugyanis csak most fejeződik be a szezonon kívüli termés aratása Thaiföldön és a téli-tavaszié Vietnámban. Előbbi a világ második, utóbbi pedig a harmadik legnagyobb exportőre.
A keresleti oldalon magasan tartja az árakat, hogy Indonézia változatlanul importál rizst, emlékeztetett Peter Clubb, a londoni nemzetközi gabonatanács (International Grains Council) nyersanyagpiaci elemzője.
Jelentős változást az hozhat, ha India módosít az exportkorlátozásokon, illetve az időjárás.
Az időjárást kell figyelnünk, különösen az esős évszakot a következő hónapokban Thaiföldön, Vietnámban és Indiában. A kulcs az átállás lesz az El Ninóról a La Ninára
– hangsúlyozta a szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.