A béren kívüli juttatások legnépszerűbb szereplője a Széchenyi Pihenő Kártyára (SZÉP-kártya), mivel a kedvezőbb adózási szabályai mellett, hatásos eszköze lehet a munkavállalók megnyerésének és megtartásának. A munkáltatók nagy része viszont egy összegben tölti fel munkavállalóinak a járó összeget, így sok esetben problémás, ha év közben megszűnik egy-egy alkalmazott munkaviszonya. Ilyen esetekben több módja van annak, hogy a munkáltató visszakapja a fennmaradó összeget, a HR Portál összeszedte a lehetőségeket.
Fontos kiemelni, hogy a munkavállaló csak akkor kaphatja meg előre az egész éves összeget, ha a munkaviszony egész évben fennáll, azonban, ha csak az év egy részében, akkor az összeget a munkaviszonyban töltött napok számával megfelelően arányosítani kell.
Kézenfekvő megoldás lehet, ha a munkaviszony lezárásakor történő elszámolásnál a munkáltató levonja a munkabérből a munkavállalónak már nem járó összeget, azonban ez csak a törvényben meghatározott esetekben lehetséges, mint például a munkavállaló hozzájárulásával történő levonás. A levonáshoz szükséges a munkavállaó egyértelmű beleegyezése, így a nyilatkozat megfogalmazásánál körültekintően kell eljárni, nehogy egy jogvita esetén kétségbevonható legyen a tartalma. A levonásnál figyelni kell arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint 60 ezer forintig van lehetőségünk a munkabérből történő levonásra.
Amennyiben a munkabérből történő levonás ügyviteli nehézségekbe ütközne, úgy célszerű létrehozni egy cafeteriára vonatkozó belső szabályzatot. Egy ilyen szabályozásban rendelkezhet arról a munkáltató, hogy hogyan köteles eljárni a munkavállaló abban az esetben, ha évközben szűnik meg munkaviszonya. A munkáltatónak érdemes kikötnie, hogy a béren kívüli jutatásokkal az utolsó munkában töltött napon el kell számolnia a munkavállalónak, akit nem illet meg fennmaradó összeg, ennél fogva visszafizetési kötelezettség terheli. A munkáltatói szabályzatban rögzíteni kell, hogy ebben az esetben az utolsó kifizetett munkabérből a munkáltató levonhatja a különbözetet, vagy amennyiben erre nincs lehetőség, a munkavállalónak fizetési kötelezettsége keletkezik.
Akár az iskolai étkezés befizetésére is használható a SZÉP-kártyaAz extra keret és az élelmiszer-vásárlás lehetősége miatt idén még jobb eszköz lehet a Széchenyi Pihenő Kártya az iskolaévet vagy éppen az óvodai nevelési évet, egyetemi szemesztert kezdő gyermekek szüleinek támogatására. |
Amennyiben a munkáltató nem rendelkezik sem a munkavállaló hozzájárulásával, sem pedig a cafeteriára vonatkozó belső szabályzattal, akkor a követelés másik lehetséges érvényesítési módja az írásbeli munkáltatói fizetési felszólítás. Ennek segítségével fizetési igény érvényesíthető, a teljes-munkaidős alkalmazott kötelezhető a legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó összeg, azaz 2023-ban 696 ezer forint megfizetésére.
Ez a módszer azért hatékony, mert amennyiben a munkavállaló 30 napon belül nem támadja meg bíróságon a felszólítást, lehetőség van a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes járásbíróságtól végrehajtási záradékot kérni, amellyel az okirat közvetlenül végrehajthatóvá válik. Fontos, hogy a fizetési felszólítás mindenképpen tartalmazza a jogorvoslati lehetőségekről történő felvilágosítást is, mert ennek elmaradása esetén a munkavállaló fél évig fordulhat a bírósághoz a korábban említett 30 nap helyett.
Egyszerűbb megoldás lehet, ha a béren kívüli juttatásokat eleve időarányosan teljesíti a munkáltató. Ebben az esetben nem kell a visszatérítési megoldásokon gondolkodni, hiszen a munkavállaló minden hónapban csak arányos részét kapja meg juttatásának. Ebben az esetben is szükséges munkáltatói szabályzatban részletezni a cafeteria juttatáshoz kapcsolódó előírásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.