Ha Dél-Korea aktuális helyzetével kívánunk foglalkozni, akkor muszáj az idei választásoknál kezdeni. 2022. március 9-én tartották Dél-Koreában az elnökválasztást, ahol a Néphatalom Párt jelöltje, Jun Szogjol váltotta Mun Dzseint, a Liberális Demokrata Párt tagját. A választások érdekessége az volt, hogy Jun csak rendkívül szűken tudta felülmúlni a párton belüli vetélytársát vetélytársát, Li Jemiungot. A Néphatalom Párt jelölti posztját Jun mindössze 0,7 százalékos előnnyel szerezte meg. Ez is azt jelzi, hogy rendkívül megosztott volt a dél-koreai társadalom, de még igy is sikerült leváltania Munt. 

Mun Dzsein támogatottsága egyébként rendkívül magas volt, viszont 

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának Kelet-Ázsia kutatója, Zoltai Alexandra elmondta, hogy a választásokat részben a kampányba kevert genderpolitika döntötte el. Mun arra tette fel a belpolitikáját, hogy feminista elnök lesz, aki azon fog dolgozni, hogy a nők helyzetét javítsa a társadalomban és a munkaerőpiacon. Ez a dél-koreai társadalomban fordított diszkriminációt eredményezett, a férfilakosság rossz néven vette, hogy látszólag a nők ügyét föléjük helyezték. Emellett Mun azt is szorgalmazta, hogy a nők elleni erőszakot sokkal szigorúbban büntessék az ország törvényei. Jun felismerte a sértett férfiönérzetben rejlő lehetőséget, és erre építette a kampányát. Ígéretet tett, hogy nem viszi el a belpolitikát szélsőséges, feminista irányba, illetve arra is, hogy a szexuális zaklatási vádakat sokkal alaposabban fogják kivizsgálni, hogy bebizonyosodjon, hogy valóban történt-e törvénysértés, vagy csak hamis vádakkal illetik a férfiakat.

Amikor Mun látta, hogy a férfi választók nagy részének szimpatikus Jun kampánya, akkor még erősebben elkezdett a női választók felé húzni, ami valódi genderkampánnyá változtatta a választást. A döntő tényezőnek végül a már említett magas lakásárak bizonyultak, amelyek Jun Szogjol győzelméhez vezettek.

Dél-Korea is nyög az infláció terhe alatt

A lakásár-emelkedés mellett a dél-koreai társadalomnak a fogyasztói árak emelkedési ütemével is meg kell birkóznia. Ahogyan arról egy korábbi cikkünkben a VG-n írtunk a krumpli az egész világon Dél-Koreában a legdrágább, ami meglepő, hiszen az ország ebből a terményből részben önellátó. Az ország a tavasz végéig képes kielégíteni a saját szükségleteit, a nyáron azonban importra szorul. A legnagyobb beszállítói egyrészt az USA, ahonnan a rossz termés miatt nem érkezett krumpli, illetve Ukrajna és Oroszország, amelyek jelenleg a saját lakosságuk ellátására koncentrálnak.

Dél-Koreában a nyáron 6 százalékot meghaladó mértékű volt az infláció, 

Az infláció egyébként a gyengülő von sem segíti, jövőre még valószínűleg 5 százalék fölött marad a fogyasztói árak növekedési üteme. A központi bank igyekszik kordában tartani az inflációt, folyamatosan szigorít a monetáris politikán. Az év elején még csak 0,5 százalékos volt az alapkamat, azóta viszont 3,5 százalék körüli szintre emelték az irányadó rátát. Ennek a szigorításnak hamarosan véget kell vetni, a lakosság tart az elhúzódó válságtól, így a dél-koreai jegybankon nagy a nyomás, hogy leállítsa a kamatemelési ciklust.

Az elnökválasztás felszította a koreai viszályt

A korábbi elnök, Mun meglehetősen békés viszony folytatott Észak-Koreával, Jun viszont meglehetősen kemény hangot üt meg az északiakkal és Kim Dzsongunnel szemben. Erről még az észak-koreai diktátor húga is beszélt: elítélte az új déli vezetés agresszív politikáját, állítása szerint ennek hatására pörgette fel Phenjan a fegyverfejlesztését, hogy védekezhessen Szöullal szemben.

Jun a megválasztása után közölte, hogy ha Phenjan leépíti az atomfegyver-kísérleteit, akkor Dél-Korea hajlandó lenne technológiát, gyógyászati felszereléseket és más támogatásokat biztosítani észak számára. Észak-Korea rendkívül arrogánsnak tartotta ezt a hozzáállást, és a sértést nem bocsátja meg.

Az észak-koreai, illetve a kínai fenyegetésre válaszul Dél-Korea még inkább belekezdett a fegyverfejlesztésbe, és sikerült 

Jelenleg Dél-Korea kezdi átvenni a fegyverellátó szerepet Kelet-Közép-Európában, ahol a lengyelek már le is szerződtek egy nagyobb fegyverszállítmányra Szöullal. A balti országok is tárgyalnak már fegyvervásárlásról. Ez viszont azt jelenti, hogy a térség országai elfordulnak az eddigi partner Egyesült Államoktól a fegyvervásárlások terén. Dél-Korea nem csak gyorsabban képes szállítani a kézifegyvereket, harckocsikat, tankokat és vadászgépeket, hanem még alacsonyabb árakat is kínál a vevőinek.

A fegyverkiárusítás kezd belpolitikai viszályt kiváltani. Jun ellenzéke sérelmezi, hogy Szöul minden fegyverét kiárusítja, ezzel védelem nélkül hagyva az országot az egyre agresszívabb Észak-Koreával szemben.