Az is ingatlanválságot okoz, ha túl sok az üres lakóépület
A lakosság elöregedése következtében rekordot jelentő kilencmillió üres lakóingatlan van Japánban – ezekben el tudnák helyezni egy olyan nagyváros összes lakosát is, mint New York.
A probléma ráadásul már nem csupán a vidéki területeket érinti, hanem az olyan központi településeket is, mint Tokió és Kiotó.
„A jelenség a japán népesség fogyásának egyik tünete. Nem igazán az a probléma, hogy túl sok házat építenek, hanem az, hogy nincs elég ember” – nyilatkozta a CNN amerikai hírtelevíziónak Jeffrey Hall, a csibai Kanda Nemzetközi Tanulmányok Egyetemének oktatója.
Üresen áll a lakóingatlanok több mint tizede
Hivatalos adatok szerint a szigetországban üresen áll az összes lakóingatlan 14 százaléka, ebbe azonban beleszámolták azokat is, amelyeknek a lakói ideiglenesen külföldön dolgoznak.
Nem mindegyiket engedik át az enyészetnek, mint a hagyományosan akijának nevezett, elhagyott falusi ingatlanokat, és utóbbiak jelentik a növekvő gondot az önkormányzatok és a kisebb közösségek számára.
A sok düledező, romos egykori családi ház ugyanis nehezíti a hanyatló városok megújítására tett kísérleteket, mivel
a hiányos nyilvántartás miatt sok esetben azt sem tudják a helyi hatóságok, hogy kié az ingatlan.
Az elhagyott épületek ráadásul potenciális veszélyt is jelentenek, természeti katasztrófa – az arrafelé gyakori földrengés és szökőár – esetén fokozzák a mentőcsapatokra leselkedő veszélyeket, hiszen nagyobb eséllyel dőlnek össze és zárják el a menekülési útvonalakat. Ez történt januárban is, amikor 7,6-es erősségű földrengés rázta meg az ország közepén található Noto-félszigetet, ahol rengeteg az akija.
Eladni pedig nehéz őket, mert
a legtöbb olyan eldugott helyen található, ahol nincs tömegközlekedés, egészségügyi ellátás, de még egy kisbolt sem.
Néhányból vendégház lesz
Az elmúlt években ugyan sok követőt szereztek a közösségi oldalakon a videóikkal azok a főleg külföldi vevők, akik olcsón megveszik ezeket az épületeket, aztán vendégházat vagy kávézót nyitnak bennük, ezek azonban a kivételek.
A bürokrácia és az adórendszer ugyanis szinte ellehetetleníti azoknak a dolgát, akik nem beszélnek, írnak-olvasnak nagyon jól japánul.
Folyamatosan fogy a népesség
Japán népessége évek óta fogy , a legutóbbi, 2022-es népszámlálás szerint 125,4 millió fő – több mint nyolcszázezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A születések száma 2023-ban már egymást követő nyolcadik évben csökkent, és rekordalacsonyra zuhant. A születési arány évek óta 1,3, pedig 2,1 kellene a stabil létszám fenntartásához. A 15 éven aluliak száma 43. egymást követő éve csökken, áprilisban mindössze 14 millió volt, ami szintén negatív rekord. Egy új tanulmány szerint 2070-re Japán lakossága 30 százalékkal fog zsugorodni a jelenlegi állapothoz képest.
Vagyis még sokáig problémát fog okozni a túl sok lakás és túl kevés ember.
Segíthet az MI
Akijama Juki, a Tokiói Városi Egyetem építészeti és várostervezési fakultásának professzora arra hívta fel a figyelmet, mit jelent a sok lakatlan ház az ingatlanfejlesztés szempontjából.
„Az egész terület értéke csökken olyan helyeken, ahol nem lehet rendesen adni-venni az ingatlanokat és jelentős fejlesztésekbe kezdeni” – magyarázta. Ki is fejlesztett egy mesterségesintelligencia- (MI) programot, amelyik előre jelzi, hogy mely területek a legveszélyeztetettebbek, így időben lehet lépni.
A probléma azonban nemcsak Japánra jellemző, megfigyelhető az Egyesült Államokban és Európa néhány országában is.
A szigetországban azonban különösen súlyossá teszi az építészeti történelem és a kultúra.
Japánban ugyanis nem tekintik értéknek a régi házakat, és a nyugatiakkal ellentétben az emberek általában nem szeretnek történelmi épületekben lakni. „Japánban minél újabb a ház, annál magasabb áron adják el” – mondta az amerikai hírtelevíziónak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.