Hiába a makacs infláció, a kiskereskedelmi szektor él és virul az Egyesült Államokban

A szokottnál szigorúbbak most a tengerentúli részvénypiacok, három nagy amerikai kereskedelmi lánc jelentett a napokban, s mindegyikük részvényeit áreséssel büntették a befektetők, nem is a tényadatok, hanem sokkal inkább a csalódást keltő előrejelzések miatt. Kedden a világ legnagyobb kiskereskedője, a Walmart, s a lakásfelújítási termékekre szakosodott Home Depot, majd szerdán a diszkontáruházakat üzemeltető TJX publikált a vártnál jobb tavalyi utolsó negyedévi számokat egy olyan időszakról, amikor szinte elmaradt a karácsonyi vásár: szezonális meglepetésként hatott tavaly, hogy novemberben és decemberben is zsugorodott a kiskereskedelmi forgalom az Egyesült Államokban.  

Különösen a TJX diszkontlánc esetében furcsa a részvényeladói reakció. Ugyan az idén 3,29–3,41 dollárra várt egy részvényre jutó teljes éves korrigált nyereség valóban szerényebb prognózis a Wall Street elemzőinek 3,57 dolláros konszenzusánál, de ha valaki jobban elmélyült az elemzői kommentárokban, akkor azt is kiolvashatta, hogy 

a most uralkodó óvatosabb fogyasztói környezetben.

A TJX is szelektív áremelésekre kényszerült, de továbbra is vonzza a vásárlókat, sokkal inkább sikerült alacsonyabban tartania árait, mint más kiskereskedőknek és áruházláncoknak. És már az ünnepi időszak is azt mutatta, hogy egyre több amerikai vásárló fordult a diszkontüzletek felé. Nem véletlen, hogy a csütörtök reggel megjelenő The Wall Street Journal már azt emelte ki, hogy a TJX diszkontlánc eladásai tovább bővülhetnek, mert a fogyasztók recessziós aggodalmai vonzóbbá teszik az olcsóbb árukat, s a vásárlók most árkedvezményekre vadásznak. Nyilván a befektetők is aludtak egyet az előző napi eladásokra, mert csütörtökön az amerikai nyitás előtti kereskedésben már mindhárom kiskereskedelmi részvény felfelé kapaszkodott.      

Amíg Kínában elsősorban a termelőszféra lendülete érdekes, addig a tengerentúlon a gazdaság állapotáról mindig sokat elárul, hogy éppen 

Konjunktúraszignálként értelmezték az elemzők, hogy a szezonálisan kiigazított kiskereskedelmi forgalom januárban 3 százalékkal bővült az előző hónaphoz képest. Az amerikaiak az év első hónapjában többet költöttek  járművekre, bútorokra, ruházatra és étkezésre, ami arra utal, hogy felgyorsulhatott a gazdasági növekedés az Egyesült Államokban. 

Ráadásul a tavalyi év utolsó két hónapjában szűkült a kiskereskedelmi forgalom, épp akkor, amikor a sokéves tapasztalat alapján emelkednie kellett volna. Ebből is úgy tűnik, gyorsul a gazdasági növekedés. Annak ellenére is, hogy az amerikai jegybank (Fed) agresszív kamatemelésekkel hűti a gazdaságot, hogy csillapítsa az inflációt. A tankönyvek szerint ilyenkor recessziós veszély van, jó esély van rá, hogy a jegybankárok túlzott óvatosságukban addig fékeznek, hogy 

s lefullad a gazdaság. Persze a Fed sincs könnyű helyzetben, hiszen az inflációs cél 2 százalék. De nem is az a gond, hogy a fogyasztói árindex még mindig a 6-7 százalékos sávban mozog. Manapság ez a mérőszámot már egyébként sem veszik véresen komolyan, az elemzők közül többen figyelnek a volatilis élelmiszeráraktól és energiaköltségektől megtisztított maginflációra, ami 5-6 százalék. Sőt az óceán túloldalán a legújabb divat a szupermaginfláció, vagyis az, hogy a maginfláció miként alakul az alapvető szolgáltatások árai, a lakhatás és az orvosi ellátás nélkül. Egyelőre ez a mutató is 4 százalék körüli szinten ragadt, tehát a célérték felett. Így hiába fogadnak sokan a tőzsdén arra, hogy a Fed már az idén kamatot vághat, a jegybankárok nem biztos, hogy kifogynak a szigorítás melletti érvekből.

Az amerikai fogyasztói trendre az elmúlt hónapokban meglepetésre az volt jellemző, hogy szembemegy azzal, amit az inflációs folyamatok diktálnának. De végső soron

Erre a pandémiás időszak kínál magyarázatot. A kormányzati 5 ezermilliárd dolláros helikopterpénzből 1700-1800 milliárd a lakossághoz érkezett. A Moody’s Analytics szerint a Covid-járvány 2020. tavaszi kitörésétől 2021 végéig az amerikai háztartások 2,7 ezermilliárd dollár extra megtakarítást halmoztak fel. A karanténintézkedések miatt azonban nem tudták elkölteni a pénzüket, miközben három hullámban érkezett a számlájukra szövetségi segély. 

A Fed adatai szerint 2022 őszén még mindig 2300 milliárd dolláron álltak az extra megtakarítások. A karantén idején a kaszinók, lóversenypályák, kártyabarlangok is bezártak, rengeteg játékfüggő vitte a másutt elkölthetetlen pénzét a tőzsdére. Ez volt a mémrészvények nagy korszaka, amelynek csúcsán kibontakozott a Wall Street-i csata. Ám ezzel párhuzamosan 

Tavaly néhány hónap alatt százmilliárd dolláros nagyságrendben költöttek a megtakarításaikból fogyasztásra az amerikai háztartások. Novemberben és decemberben a kiskereskedelmi forgalom visszaeséséből arra következtettek az elemzők, hogy lassan elfogynak az amerikaiak pandémiás megtakarításai. Ám erre a vélekedésre élesen rácáfolt az idén januári vásárlói roham. 

Az ünnepi óvatosság és 

Bár a bónuszokat a közhiedelem a befektetési bankárokhoz köti, de még az amerikai patikaláncok is bónuszokkal csalogatják a gyógyszerészeket. Márpedig a tavalyi év több ágazatban, így a bankszakmában és az IT-szektorban is súlyos bónuszvágásokat hozott.  A tengerentúli gyakorlat szerint a zéró bónusz egy szofisztikált felhívás a távozásra. 

Az irodákba való visszatérés pedig azt is jelenti, hogy ismét keresik a drágább alkalmi ruhákat. Az is feltűnő, hogy ismét sokat költenek az amerikaiak autókra és autóalkatrészekre, ez a szemens 5,9 százalékkal bővült januárban év per év alapon. A Bank of America kimutatása szerint a betéti és hitelkártyaügyfelek egy háztartásra jutó költései januárban 5,1 százalékkal nőttek az előző évihez képest.