Átcímkézve érkezik az venezuelai olaj Kínába

Kína olajimportja mintegy 20 százalékkal esett vissza júliusban az egy évvel korábbihoz képest, miután a független finomítóknak kiadható kvótákat korlátozták és az engedélyek kereskedelmét is szigorították. Az ország 41,24 millió tonna nyersolajat hozott be a múlt hónapban, ez 9,71 millió hordós napi mennyiségnek felel meg. Júniusban 40,14 millió, egy éve pedig 51,29 millió tonna volt az import mennyisége. Az év első hét hónapjában 301,8 millió tonna olajat szerzett be külföldről a világ legnagyobb importőre, ez még mindig 5,6 százalékkal kevesebb a bázisidőszakénál. Igaz a felhasználás bővülésének üteme még mindig elmarad a kínálatétól.  

Az import júliusban végre elrugaszkodott a hat havi mélypontjáról, köszönhetően annak, hogy az állami hátterű finomítók szokásos éves nyári karbantartásuk végeztével visszatértek a termelésbe, s olajigényük nőtt, szemben a független társaiknál mért cssökkenéssel. Utóbbiakat Peking adóügyi vizsgálatnak vetette alá vélt vagy valós beszerzési trükközéseik miatt. Ez is közrejátszhatott abban, hogy átlagos kihasználtságuk 63 százalékosra, idei mélypontra esett vissza.

A fő ok viszont az, hogy a főként Sangdong tartományban megtalálható független finomítók importkvótáját júniusban Peking radikálisan, 35 százalékkal megkurtította a sorozatos visszaélések miatt.

Ezt megelőzően több kisebb független finomítótól megvonták az importengedélyt ezzel vagy hazai, drágább beszerzésre kényszerítve, vagy bezárásra, könnyű felvásárlási célponttá téve őket. A központi kormányzat áprilisban rendelt el vizsgálatot az importkvóták tiltott kereskedelmével kapcsolatban, amiatt hogy visszafogja az üzemanyag-felesleget, másrészt hogy megállítsa a kereslet változására rugalmatlanul reagáló állami feldolgozók profitjának meredek csökkenését.

Érdekességek az import megoszlásában is vannak. Szaúd-Arábia kilencedik hónapja őrzi vezető helyét, az arabok júliusban 6,69 millió tonna olajat hajóztak Kínába, 10 százalékkal kevesebbet, mint az előző hónapban, az őket követő oroszok négy százalékos exportcsökkenése és 6,64 milliós mennyiséget eredményezett. A vámkimutatás szerint a nemzetközi szankciók által sújtott Irán és Venezuela már egyáltalán nem exportál olajat Kínába, de ez természetesen nem igaz.

A hajózási adatok szerint Nicolás Maduro rezsimjének fő bevételi forrását jelentő könnyűolajból valóban egy hordónyi sem jött, viszont átcímkézett és a kínai importadót megkerülni próbáló nehéz bitumenes olajkeverékből 3,5 milliárd dollár értékben érkezett a kínai kikötőkbe az elmúlt egy év során.

Az iráni szállítmányokhoz hasonlóan malajziai zászló alatt, maláj felségvizeken átrakodott tankerek közvetítésével. A bitumenes keverék importja tizenhárom szorosára nőtt tavaly május óta, egyértelműen a dél-amerikai beszerzési források aktivizálódására visszavezethetően. A Reuters számításai szerint a venezuelai export 61 százaléka Kínában köt ki. A disszonáns helyzetet Peking a bitumenes keverékre júniusban kivetett, hordónkénti 32 dolláros büntetőadóval próbálja rendezni, ami 40-50 százalékkal emeli az exportőrök költségeit, de ezzel bár csökken, aligha tűnik el teljesen a független finomítók által felhasznált venezuelai olaj a kínai piacról. Ami biztos, az olajkereskedelemben új kiskapukat kell majd keresniük a feleknek.