Az amerikai gazdaság a Fed történelmi kamatemelési dömpingje ellenére is kirobbanó formában van: a munkaerőpiac feszes, a lakossági fogyasztás erős, az S&P 500 soha nem látott szinteket ostromol, és a dollár is robusztus lendületnek örvend. Mindennek eredőjeként kijelenthető, hogy a világ legnagyobb gazdasága tavaly a teljes spanyol GDP méreténél nagyobbat nőtt. A baj mindezzel csak az, hogy az egész világon szinte csak az amerikai gazdaságról mondható el, hogy lendülete töretlen.
A kínai részvénypiac a külföldi befektetők pánikszerű menekülése nyomán hétezermilliárd dollárral zsugorodott az elmúlt két évben, az évek óta húzódó ingatlanválság pedig az egész gazdaságra rányomja a bélyegét: a világ második legnagyobb gazdasága három negyedéve deflációval küzd.
De az európai piac sincs sokkal jobb helyzetben: az Egyesült Királyság a tavalyi év második felében recesszióba csúszott csakúgy, mint a recsegő német gépezet, melynek akadozása könnyen a teljes eurózónára is átragaszthatja a betegségét. Ennek kapcsán Mark Zandi, a Moody’s Analytics vezető közgazdásza kiemelte:
Az amerikai gazdaság idén is túlszárnyalja majd a világ többi részét, különösen igaz ez a kínai és az európai piacokra.
Az amerikai gazdaság ellenálló képessége volt az a tényező, amely miatt az IMF az idei évre vonatkozó globális növekedési kilátásait a korábban közzétett 2,9 százalékról 3,1-re javította, a tengerentúli gépezet lendülete gyakorlatilag egymagában fel tudta húzni az egész világ kilátásait.
Azzal, hogy az amerikai infláció a vártnál ragadósabbnak bizonyult, egyre későbbre tolódtak a Fed kamatvágásával kapcsolatos várakozások, ami egyrészt hosszabb távon erősen maradó dollárt jelent, másrészt pedig világszerte arra ösztönzi a jegybankokat, hogy lassítsanak a monetáris lazítási tempóikon, vagy még el se kezdjék azokat. Ez mindkét fronton a feltörekvő piacoknak fáj a legjobban.
A hosszan erősebb dollár ugyanis csökkenti a regionális devizák relatív erejét,
költségessé téve ezzel a helyi pénznemben történő importot és a dollárban felvett hitelek törlesztését, a magasan hagyott kamatkörnyezet pedig a gazdaság felélénkülésnek szab gátat. Az előbbi azért különösen fájó a fejlődő piacokon, mert a tavaly év végén és még idén januárban is sokak által vallott korai amerikai kamatvágás esélyének felsejlésével sokan már elkezdtek adósságokat halmozni, arra apellálva, hogy majd a csökkenő kamatkörnyezetben újrastrukturálják hiteleiket – ez a fordulat azonban egyre későbbre csúszik, sokaknak okozva fejfájást.
A magas kamatok nem csak Amerikán kívül, de regionálisan is okoznak gondokat: a kisvállalkozások optimizmusa egy éve nem látott mértékben esett januárban, a lakosság hitelkártya-tartozásai után fizetendő kamat szintje pedig korábban soha nem látott magasságban, 22,75 százalékon áll.
A hitelfeltételek nagyon szigorúak, a hitelkeresleti mutatók pedig gyengék
– mondta Robert Sockin, a Citigroup Inc. vezető globális közgazdásza.
A chicagói Fed elnöke, Austan Goolsbee a múlt héten kijelentette: ha Kína vagy Európa gyengélkedése egy még ennél is mélyebb mélyrepülésbe csap át, vagy a globálisan egyre szaporodó lőporos hordók közül akár még csak egy is berobban, az akár az amerikai gazdaság lendületét is megtörheti. A demokrata közgazdász kiemelte: a világ legnagyobb piaca távolról sem csak a belföldi keresletre építkezik, hanem a globális gépezet legnagyobb fogaskerekeként a teljes világgazdaság alakulása hatással van rá.
Távolról sem elég csak a külkereskedelmi egyenlegre tekintenünk, a mozgótőke-befektetések alakulása legalább ilyen fontos. Egy lassuló világgazdaság pedig zsugorodó tortát eredményez
– fejtette ki a szakértő.
Annak ellenére azonban, hogy a nemzetközi lendület a várakozások szerint még egy ideig gyenge lesz, Warren Buffett szavaival élve, Amerika ellen fogadni nem érdemes. A pandémia idején felhalmozott lakossági tartalékok és a csökkenő infláció ugyanis továbbra is jelentős vásárlóerőt biztosít az amerikaiaknak, ez a stabil belföldi kereslet pedig az elemzők szerint még arra is elég lesz, hogy a 2 százalékos lélektani határ felett tartsa az ország idei GDP-bővülésének ütemét – az S&P elemzői például 2,4 százalékos gazdasági növekedést várnak az idén az Egyesült Államoktól.
A belföldi kilátások pedig jó eséllyel az idén már nagymértékben javulnak: a Fed ugyanis a várakozások szerint júniusban elkezdi csökkenteni az alapkamatot az országban, ami újabb lökést adhat a gazdaságnak, és áttételesen az egész világgazdaságot növekedési pályán tarthatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.