késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Európa nagyon ráfarag, ha követi az amerikai példát a kínai vámokkal
A kínai stratégiai ágazatokra, elsősorban az elektromos autókra a héten brutálisan megemelt amerikai vámoknak inkább szimbolikus és politikai, mint gazdasági jelentősége van. Az időzítést pedig az elnökválasztási kampány indokolja: Joe Biden elnök be akarja bizonyítani, hogy ugyanolyan kemény, vagy még keményebb Kínával szemben, mint elődje és versenytársa, Donald Trump.
A döntés pedig nem volt nehéz, mert a szélsőségesen megosztott Egyesült Államok egy valamiben teljesen egységes: legalább versenytársnak, de inkább ellenségnek tekinti Kínát.
A kínai autóiparra azonban igen korlátozott hatással lesznek a bejelentett 18 milliárd dollár értékű vámok, az amerikai piac ugyanis eddig is nagyrészt le volt zárva előttük. A Reuters elemzése szerint az első negyedévben a Geely volt
az egyetlen kínai autógyártó, amelyik exportált az Egyesült Államokba
– 2217 darab járművet. (Összehasonlításképpen a világ legnagyobb gazdaságában tavaly 15,5 millió személyautót adtak el.)
Hasonló a helyzet a napelemekkel is, amelyeket több mint egy évtizede sújtanak vámokkal az amerikai piacon. Globálisan a napelemek 80 százalékát gyártják Kínában, hatvan százalékkal olcsóbban, mint az Egyesült Államokban.
Kína tavaly 3,35 millió cellát adott el az Egyesült Államokban – ez a teljes export nem egészen 0,1 százaléka. Kész napelemekből 13,15 millió dolláros volt az Egyesült Államokba irányuló kínai export – a teljesnek a 0,03 százaléka. A számok önmagukért beszélnek.
Az EU a következő
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben jelentette be, hogy Brüsszel vizsgálatot indít a kínai elektromos autók állami támogatása ügyében, és vámokat vet ki rájuk, ha kiderül, hogy tisztességtelen versenyt jelentenek az európai gyártóknak.
A vizsgálat lassan a befejeződik,
június 5-e a határidő, a nagy autógyártó nemzetek részéről azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Unióra, hogy ne kövesse az amerikai példát a vámok mértékét illetően, sőt, egyáltalán ne vessen ki büntetőtarifákat.
A németek ellenzik a vámokat
Különösen hangosak a német autógyártók, mereven elutasítják a vámokat, amelyekkel Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója szerint „Európa villámgyorsan lábon lőné magát”, Brüsszel kárt okozhat a Kínában gyártott autókat importáló – magyarul hazahozó – cégeknek. Olaf Scholz kancellár is hangsúlyozta április közepi pekingi látogatása során, hogy Németország nem támogatja a kínai elektromos autókra kivetendő uniós vámot.
Nem akarjuk lebontani a globális kereskedelmet, ez egy ostoba ötlet
– jelentette ki a héten Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is. „A büntetővám, mint egy az egyben alkalmazható megoldás, nem jó ötlet az importáló és exportáló országok számára sem" – hangsúlyozta.
Érdekes az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) látványos semmittevése is a kínaiak támasztotta konkurenciaügyben. Az uniós vizsgálat elindítására sem reagáltak.
A másik oldalról is nő a nyomás Brüsszelre
Rem Korteweg, a holland Clingendael Intézet kereskedelmi és geopolitikai szakértője szerint azonban az amerikai döntés is fokozza a nyomást Brüsszelre, hogy vessen ki vámokat, „méghozzá „valahol a 20-60 százalékos sáv felsőbb részében”. „Brüsszel így Washingtonra mutogathat, mondhatja azt, hogy összehangolt megközelítést követnek” – nyilatkozta a South China Morning Postnak.
A Rhodium Group múlt hónapban kiadott elemzése szerint
az EU-nak 50 százalék körüli vámot kellene kivetni az kínai elektromos autókra, hogy megállítsák az áradatot,
de az állami támogatások miatt kiszabott átlagos uniós vám csak 19 százalék.
A képmutatás és kettős mérce
Kína ráadásul képmutatással és kettős mércével vádolja az Egyesült Államokat és az EU-t is – nem alaptalanul. Mert ugyan minek nevezhető a Biden elnöksége alatt elfogadott csiptörvény vagy inflációt és költségvetési hiányt csökkenteni hivatott csomag, ha nem szubvenciónak? Vagy a közös uniós agrárpolitika (KAP), amelyre a költségvetés több mint 37 százalékát fordították tavaly, a 2021-2027 között összesen 387 milliárd eurót?
A nagyvonalú támogatásnak köszönhetően az EU agrárágazata exportgépezetté vált, 2023-ban 14,6 milliárd euró értékben exportált Kínába, míg az import mindössze 8,3 milliárd euró volt, emlékeztetett a South China Morning Postban írt kommentárjában Csou Hsziao-ming, a pekingi Kína és Globalizáció Központ vezető kutatója.
A Boeing és az Airbus tiltott támogatása miatt az Egyesült Államokat és az EU-t is elmeszelte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), és ennek következtében a két fél be is vezetett a másik ellen büntetővámokat.
Peking pedig ellenintézkedéseket ígért, amelyek a szakértő szerint elsősorban az uniós agrárexportot és a polgári repülőgépgyártást érinthetik.
Az Airbus termékeire kivetett vámok megemelése ráadásul hatalmas lendületet adna a Commercial Aircraft Corporation of China (Comac) vállalatnak abban a törekvésében, hogy kihasítson egy darabot a globális piacból, amelyet már régóta a Boeing és az Airbus ural.
A Comac több megrendelést szerezhetne a C919-es Jumbo Jetre, mivel a kínai légitársaságok számára az Airbus repülőgépei drágábbak lennének.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.