Már stagnál az infláció az unióban, de a nyaralás megdrágult

Az euróövezet éves inflációs rátája áprilisában 2,4 százalékot ért el, ami megegyezik a márciusi adattal. Az Eurostat az Európai Unióban éves szinten 2,6 százalékos pénzromlást regisztrált, ami szintén nem változott a márciusi számhoz képest. A legalacsonyabb éves rátát Litvániában (0,4 százalék), Dániában (0,5 százalék) és Finnországban (0,6 százalék) mérték.

A végleges adatok szerint a legmagasabb inflációt Romániában (6,2 százalék), Belgiumban (4,9 százalék) és Horvátországban (4,7 százalék) regisztrálták. Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban 2,4 százalékot ért el a drágulás, míg a másik fontos tagállamban, Franciaországban szintén 2,4 százalékot mértek. Az előző hónapban a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágulása járult hozzá az inflációhoz.

A KSH Magyarországon áprilisban az előző havinál magasabb mértékű áremelkedést regisztrált éves összevetésben (3,7 százalék), bár az Eurostat kedvezőbb (3,6 százalék) adatot közölt hazánkról. Régiós összevetésben csak Romániában és Horvátországban volt magasabb a pénzromlás mértéke. A Világgazdaság elemzői konszenzusa is hasonló áremelkedést jelzett, amely leginkább két tényezőre vezethető vissza.

Áprilisban ugyanis jelentősen nőttek az üzemanyagárak: a KSH adatai szerint egy hónap alatt 3,5 százalékkal az előző hónaphoz képest. Az inflációt a szolgáltatások áremelkedése is magyarázza, például a lakbér 14 százalékkal, míg a sport- és múzeumi belépők 8,2 lettek drágábbak, de az üdülési szolgáltatások is 5,4 százalékkal kerültek többe. Az utóbbi más országokban is problémát okoz.

Vakáció, te drága!

Ausztriában például a drágulás lassulása azzal magyarázható, hogy csökkent a gáz ára, azonban a vendéglátóipari áremelkedés még mindig meghaladja az átlagot. Ugyanakkor a magas infláció ellenére sem csökkent a nyári utazások iránti kereslet, mivel a fogyasztók a szigorú járványvédelmi intézkedések miatt elmaradt utakat pótolják. 

Ennek érdekében 29 százalék még spórolna is a költekezésén, csakhogy kigazdálkodja a nyári utazások és szállások költségét. A trendet tükrözi a Bank Austria aktuális iparági felmérése is: tavaly a turizmusból származó bevétel 30,8 milliárd eurót ért el, ami 12,5 százalékkal magasabb a 2019-es számoknál.

A drágulás Magyarországon sem kerülhető el. A Világgazdaságnak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a héten azt nyilatkozta, hogy idén 8-10 százalékos lehet az áremelkedés mértéke. Kovács szerint ennél nagyobbat nem fogad el már a piac, aki ennél többet emel, az biztosan nem jár jól. Tavaly például a drágulás a 20-30 százalékot is elérte.