Jelka Tepsic, a város idegenforgalmi szervezetének igazgatója arról számolt be, hogy évente mintegy 700 ezer turista tölt több-kevesebb éjszakát az Adria gyöngyszemének tartott városban, miközben a több ezer utas befogadására alkalmas óriáshajók fedélzetéről 750 ezren lépnek partra. A kikötőbe érkező hajók száma az elmúlt években alig nőtt, befogadóképességük azonban egyre nagyobb.
Leginkább márciustól októberig számít zsúfoltnak az UNESCO által már 1979 óta védett óváros, hiszen egy-egy hajóval 2000-2500 kiránduló érkezik. Az MTI tudósítója úgy tapasztalta: a pünkösdi hétvégén egyszerre öt tengerjáró is megpróbált kikötni, de az egyre bővülő kikötői kapacitások ellenére a hajók többsége csak a partközeli vizeken tudott lehorgonyozni.
A dubrovniki turisztikai igazgató elmondta: a magánszállásokban és a hotelekben jelenleg összesen 12 ezer ágy várja az ide érkezőket, de ezekben a hetekben két új szálloda is nyílik. A Radisson-lánc és a horvát Valamar hálózat új szállodája együttesen további 1500 ágyat kínál a vendégeknek.
Jelka Tepsic úgy fogalmazott: nehéz megbecsülni, hogy mekkora bevételt hoz a térségnek a jelentős idegenforgalom, mert minden egyes üzlet vagy szolgáltató valamilyen módon kapcsolódik a turizmushoz. Jellemző adatként azonban hozzátette, hogy csak a nevezetes várfalat évente megtekintő 1,4 millió turistától mintegy hárommillió euró bevételt szerez a civil szervezetként működő Dubrovniki Műemlékek Baráti Köre, amely teljes egészében a történelmi emlékek renoválására fordítja a befolyó pénzt.
A dalmát várost jelentős számú francia, angol, valamint - elsősorban konferenciák vendégeiként - horvát látogató keresi fel, de az utóbbi években jelentősen nőtt az Egyesült Államokbeli, a spanyol vagy a német turisták létszáma is. Magyar vendég kevesebb van Dubrovnikban, mint akár az 1990-es évek közepén, amikor még az első öt nemzet közé tartoztak.
Birdacs Olívia - aki 40 éve él és dolgozik idegenvezetőként Dubrovnikban - úgy látja, hogy még mindig szép számmal érkeznek magyarok a városba, de elsősorban kirándulóként, mert a szálláshelyek árai itt magasabbak, mint másutt. Főként autóbuszos körutakkal vagy a közeli helyeken töltött pihenés során látogatnak egy-egy napra a dél-dalmáciai városba, leginkább az elő- és utószezon idején.
A helyiek véleménye alapján azt mondta: a magyarok keveset költenek étteremre, italra, de azért becsülik őket, mert a múzeumokra, műemlékekre, kulturális rendezvényekre legalább annyi pénzt adnak ki, mint amennyit mások a vendéglőben hagynak.
De nemcsak a szálláshelyek árai magasabbak, hanem az ingatlanoké is, bár a világszerte tapasztalható gazdasági válság miatt némileg itt is visszaesést tapasztaltak. A magyar idegenvezető ismertetése szerint négyzetméterenként általában 7-8 ezer euróért vásárolható meg egy városi ingatlan, a külső területeken pedig 3-4 ezer euróért.
Birdacs Olívia az MTI tudósítóját elkalauzolta ahhoz a lakáshoz is, amelynek ára tavaly rekordot döntött, ugyanis 15 700 eurót fizettek érte négyzetméterenként. A mintegy 200 négyzetméteres, látványos panorámával rendelkező, közvetlenül a várfalra nyíló épületrészt a dubrovniki műemlékvédő szervezet vásárolta meg, és szándékaik szerint vendéglátóhelyként látogathatóvá is teszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.