Csak az emberek fele érzi a tranzakciós adót

A többség elégedett a bankjával

A magyarok közel 90 százaléka elégedett a bankjával és megbízik benne – derült ki a felmérésből. Többek között ennek is köszönhető, hogy a lakosság kétharmada azóta tart ki főbankja mellett, amióta annál először vett igénybe szolgáltatást, és nincs is más pénzintézettel kapcsolata.
A banki kapcsolatok átlagos hossza 7 év. Ugyanakkor azok, akik elégedetlenek jelenlegi bankjuk szolgáltatásaival, nagyrészt szintén nem keresnek más pénzintézetet, mert nem akarnak a bankváltással bajlódni, például mert úgy gondolják, hogy ez túl sok időt vesz igénybe.

A banki díjszabásokat kevesen hasonlítják össze

A válaszadók 85százaléka időről időre ellenőrzi banki költségeit: elsősorban a havi számlavezetési díjra és az ATM használatának díjára figyelnek. Arra viszont már csak a lakosság egynegyede fordít figyelmet, hogy ezeket más pénzintézetek ajánlataival is összehasonlítsa, amit főként az érdeklődés hiánya (45 százalék) és az a vélekedés magyaráz, hogy a bankok ajánlatai nem térnek el jelentősen egymástól (33 százalék), de sokan mondják azt is, hogy erre nincs elég idejük (23 százalék), vagy nem igazodnak el az ajánlatok között (16 százalék). A más bankokkal való összehasonlítás sem eredményez azonban nagyobb mobilitást: azok, akik más pénzintézetek ajánlatait is meg szokták nézni, mindössze 10százalékkal nagyobb arányban tartják elképzelhetőnek, hogy bankot váltanak a következő egy évben.

A tranzakciós illeték hatását egyelőre kevesen érzékelték

A tranzakciós illeték bevezetése óta a magyarok több mint fele nem érzékelt költségnövekedést, és nem is vizsgálta felül bankja díjszabásait. Azok, akik észlelték a banki díjak emelkedését az év eleje óta, a leggyakrabban úgy reagáltak a díjemelésre, hogy csökkentették azoknak a tranzakcióknak a számát, amelyek költsége emelkedett (30 százalék), 25 százalékuk szerint viszont olyan alacsony mértékű a változás, amely nem indokolja a bankolási szokásai megváltoztatását. Az elmúlt fél évben a bankon belüli számlaváltások aránya is elenyésző volt (az összes válaszadó 6 százalékát érintette), és a díjnövekedést érzékelők is ugyanilyen arányban kerestek bankon belül kedvezőbb költségű számlacsomagot. Az összes válaszadó közel 60százaléka számára a költségnövekedés önmagában nem indok a bankváltásra, azonban havi 500 forintos díjemelkedés esetén már 30százalék venné fontolóra, hogy új szolgáltatót válasszon.

A növekvő árérzékenység sem vezetett még tettekhez

A piacon elérhető szolgáltatások díjaival kapcsolatos csekély érdeklődés azért is meglepő, mert a főbank kiválasztásakor egyre nagyobb szerepet kapnak a kedvező fenntartási díjak. A tavaly őszi mérés óta 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik fontos döntési szempontnak tartják a banki költségeket (63százalék). Ez maga mögé utasít minden egyéb választást befolyásoló tényezőt, köztük a bank hírnevét (59 százalék), kiterjedt ATM- (52 százalék) és fiókhálózatát (46 százalék) és jól működő internetbankját (40 százalék) is.

A váltáshoz a bankoknak kell aktivizálódniuk

Bár a lakosság 90százaléka nem tervezi főbankjának leváltását a következő egy évben, de ha megkeresnék egy kedvező ajánlattal, a válaszadók fele már elgondolkodna, hogy kipróbáljon egy új bankot. A megkérdezettek főként kedvező folyószámlacsomag-ajánlatok (51 százalék) és számlanyitási akciók (41 százalék) esetén fontolnák meg, hogy egy másik pénzintézetre váltsanak, míg a megtakarítási és hitelajánlatok kevésbé tudják megmozdítani az ügyfeleket.

Bankon belül is érdemes az optimális számlacsomagot keresni

„Kutatásunk rámutatott, hogy az árérzékenység növekedése ellenére a lakosság döntő többsége továbbra sem keres aktívan megoldást a banki költségek optimalizálására. Pedig akár bankon belül is érdemes megvizsgálni, hogy valóban a pénzügyi szokásainknak megfelelő, kedvező számlacsomagot használunk-e. Ez most, a tranzakciós adó újabb emelése nyomán lehet különösen aktuális azoknál, akik eddig nem vizsgálták felül banki költségeiket, hiszen könnyen elképzelhető, hogy akár bankon belül, akár a piacon találnak a jelenleginél jobb ajánlatot. A Budapest Bank a banki mobilitást online számlaválasztó és számlanyitó szolgáltatásával is elősegíti, de a bankváltással kapcsolatos adminisztrációban is igyekszünk a lehető legtöbb terhet levenni az ügyfelek válláról” – mondta el Ákos Tamás, a Budapest Bank lakossági üzletágának vezetője.

Banki Mobilitási Index

A bankváltási hajlandóságot kifejező Banki Mobilitás Index értéke a 2012. októberi 30,2 pontról idén júniusra 32,2 pontra nőtt, ami nem szignifikáns növekedés. Az index 100 fokú skálán méri az elsődleges bankhoz való hűséget: minél magasabb az index értéke, annál erősebb a bankváltási szándék a magyar ügyfelek körében. Az index három fő összetevőből számítódik: az ügyfelek banki kapcsolatának erőssége, a bankváltási szándék és a váltást elősegítő attitűdök. Az index idei értéke azt jelzi, hogy a magyarok alapvetően elégedettek bankjukkal, ugyanakkor egyes csoportok készek új bankot, új szolgáltatásokat kipróbálni.