Jobb ötlet nincs, marad a tranzakciós adó

Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály értelmében a 2013. évi tranzakciós illeték hatálya a Magyar Nemzeti Bankra is kiterjed, eltérő kormányzati, országgyűlési döntés nem született - válaszolta újságírói kérdésre Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a júliusi államháztartási adatok publikálása alkalmából tartott szerdai online tájékoztatón.

Egy másik kérdés azt firtatta, lesz-e törvényváltoztatás, miután az EKB véleménye kimondta, hogy uniós jogba ütközik az illeték kiterjesztése az MNB-re. A helyettes államtitkár erre azt közölte, hogy a kormány is tanulmányozza az EKB véleményét, mindeddig nem hozott olyan döntést, hogy a törvényen változtatást tartana szükségesnek.

A kormány tehát a jelek szerint megmakacsolta magát. Igaz, Orbán Viktor már július 10-én a Hír TV-ben elmondta, hogy a magyar parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni. Akkor azt kérdezték tőle, mi lesz, ha az Európai Központi Bank vagy az IMF megvétózza az MNB megadóztatását, és így nem folyik be a várt pénz, a munkahelyvédelmi terv fedezete. Orbán azt is hozzátette, az EKB-nak véleménynyilvánítási joga van, az álláspontját meg kell hallgatni, de a döntésben való részvételre semmilyen lehetősége nincs.

A Magyar Nemzet viszont augusztus 7-én arról írt, hogy augusztus közepére készülhet el a jövő évi költségvetés módosított változata, mely már nem számol az MNB-től várt 120 milliárd forintnyi tranzakciós illetékkel. Ilyen javaslat azóta sem készült. A kérdés kulcsfontosságú lesz a várhatóan szeptemberben folytatódó IMF-EU-kormány egyeztetéseken.

A tegnap sajtótájékoztatón Banai Péter Benő jelezte, hogy a Magyar Államkincstártól tranzakciós adó címen mintegy 10 milliárd forintot vár a költségvetés.

Arra az újságírói kérdésre, miszerint törlesztette-e már Magyarország az idei harmadik negyedévre esedékes IMF-kölcsön részletét a 2008-ban felvett hitelcsomagból, a helyettes államtitkár közölte: a legutóbbi törlesztés augusztus 10-én történt, mintegy 170 milliárd forintos összegben, forint források felhasználásával. A következő esedékes törlesztés a kijelölt határidőre fog megtörténni - tette hozzá.

Az idei tartalékok befagyasztására vonatkozó kérdésre Banai Péter Benő azt felelte, hogy a 2012. évi költségvetési törvény értelmében a mintegy 320 milliárd forintot kitevő, az államháztartási kockázatokat ellensúlyozó tartalékok felhasználására csak októbertől kerülhet sor, amennyiben a 2012. évi, uniós módszertan szerinti hiány várhatóan nem haladja meg a GDP 2,5 százalékát. Ezért a tartalékok felhasználásáról nem születhetett, és nem is született döntés.
A helyettes államtitkár némileg kitért a múlt héten megjelent GDP-adathoz kapcsolódó kérdésre, miszerint vizsgálja-e a kormány a jövő évre becsült 1,6 százalékos növekedés megvalósíthatóságát. Érvelése szerint a külső keresletet illetően az Európai Bizottság (is) 2012-ről 2013-ra Magyarország főbb exportpartnereinek felfutó gazdasági növekedésével számol.

"A belföldi folyamatokat illetően kiemelendő a hazai autógyárak felfutó termelése, a döntően beruházásokat finanszírozó európai uniós források növekvő összege. Mindemellett a munkahelyvédelmi akciótervnek is kedvező makrogazdasági hatásai lehetnek. A 2013. évi költségvetés ugyanakkor esetlegesen kedvezőtlenebb makrogazdasági folyamatokkal is számolt, hiszen az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintot tartalmaz a potenciális negatív hatások kivédésére" - fogalmazott a szakember.

Arra a kérdésre, hogy mikor tervez a kormány legközelebb devizakötvényt piacra dobni és milyen összegben - Banai Péter Benő kifejtette: "devizakötvény kibocsátását tervezzük a nemzetközi szervezetekkel - IMF, Európai Bizottság - történt megállapodást követően. Célszerű egyúttal a finanszírozási források, piacok lehetséges diverzifikációjának vizsgálata".