Sok többletmunkát hoz

A pénzügyi válság tapasztalatai alapján a G20-országok a tőzsdén kívüli piacok átláthatóságának és felügyeletének javításáról, valamint a rendszert veszélyeztető partnerkockázatok mérsékléséről döntöttek. E célok megvalósításához az USA, az Európai Unió és más gazdasági térségek törvényhozói számos, egymást kiegészítő és részben átfedő előírást bocsátottak ki. Ezek egyike az EMIR, azaz a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet.

A rendelet a legtöbb magyar vállalkozás számára három területen tartalmaz előírásokat, melyek betartása várhatóan jelentős többlet terhet jelent számukra.

A legfájóbb pont az adatszolgáltatás. A rendelet alapján ugyanis a tőzsdén kívüli származékos ügyleteivel (beleértve a csoporton belüli ügyleteket is) kapcsolatban minden vállalat számos adatot köteles jelenteni valamely kereskedési adattárnak. A jelentéstétel újszerű, rendkívül bő és sokszor rendelkezésre nem álló adatok gyors (1 napon belüli) rendelkezésre bocsátását, előkészítését és továbbítását jelenti. Ez a vonatkozó folyamatok és adatkörök átdolgozása, vagy újak kialakítása nélkül a legtöbb cégnél megvalósíthatatlan. További teher, hogy maga az adatszolgáltatás sem ingyenes, minden adattár meghatározott díjtétel ellenében vállalja az adatok fogadását.

Az adatszolgáltatáson felül az EMIR minimálisan betartandó követelményeket határoz meg a vállalati belső kockázatkezelési folyamatokra vonatkozóan a rendszeres nyitott ügyletállomány-egyeztetés, az ügyletek gyors visszaigazolása, a vitarendezési eljárások és az ügyletek összevezetése tekintetében. Ezek a folyamatok a nem pénzügyi szektorban tevékenykedő cégek többségénél jelenleg nem működnek, a folyamatok kialakítása többletmunkát igényel.

Végül az EMIR utolsó, Magyarországon legkevésbé fájó követelménye a meghatározott összesített ügyletérték felett belépő kötelező klíring, melynek keretében a nem pénzügyi vállalatok központi szerződő felek bevonásával kötelesek elszámolni az összes tőzsdén kívüli származékos ügyletüket.

Bár a rendelet már 2012 augusztusa óta hatályban van, a valós felkészülés csak az elmúlt hetekben kezdődött meg a vállalkozások oldaláról. Ennek kiváltó oka, hogy csak most novemberben kapták meg a működési engedélyüket azok az adattárak, melyeknek 2014. február 12-től jelenteni kell az EMIR alapján a származékos ügyletekkel kapcsolatos adatokat. Ezzel a felkészülési folyamat az utolsó fázisába ért.

Úgy látjuk, hogy az érintett magyarországi vállalkozások mindössze töredéke van tudatában annak, hogy ilyen többletkötelezettségei vannak. A felkészülést még azok a társaságok sem kezdték meg, amelyek tisztában vannak a feladataikkal, hiszen az adatszolgáltatási kötelezettség határideje mindeddig bizonytalan volt.

Kereskedési adattár: olyan jogi személy, amely központilag összegyűjti és kezeli a származtatott ügyletek adatait. A kereskedési adattárak listáját az ESMA tartja karban, így elsődlegesen az ESMA honlapján tájékozódhatnak az érdekeltek arról, ki minősül adattárnak.

Kereskedési adattár: olyan jogi személy, amely központilag összegyűjti és kezeli a származtatott ügyletek adatait. A kereskedési adattárak listáját az ESMA tartja karban, így elsődlegesen az ESMA honlapján tájékozódhatnak az érdekeltek arról, ki minősül adattárnak.-->