A görög gazdasági miniszter szerint az EU tette tönkre az országot

A görög csúcspolitikusok hétórás tárgyalás után meghajoltak a nemzetközi hitelezők takarékossági diktátuma előtt, csak egy kérdésben nem tudtak Lukasz Papademosz miniszterelnök és a kormánykoalíció csúcsvezetői megegyezni: a nyugdíjasok kérdésében. A görög pénzügyminisztérium köreiből származó információ szerint a trojka 15 nap adott a görögöknek arra, hogy a vitás kérdést szabályozza - írja a Die Presse.

Az euróországok pénzügyminiszterei csütörtök este találkozni akarnak Brüsszelben azért, hogy megtanácskozzák az egész takarékossági programot.  A tárgyaláson részt vevő három párt a 300 mandátum közül 255-tel rendelkezik. A bejelentett csökkentések tömeges ellenállásba ütköznek a szakszervezetek részéről, amelyek kedden általános sztrájkra mozgósítottak a takarékossági kurzus ellen. Csütörtök estére pedig Athénban naggyűlést jelentettek be.

Ha nem lesz áttörés, Görögországot március 20-án csőd fenyegeti, akkor ugyanis 14,5 milliárd euró összegben válnak régi adósságok esedékessé. A Standard and Poor’s kételyeit fejezte ki azt illetően, vajon egy adósságcsökkentés elégséges lesz-e. Frank Gill, a Standard and Poor’s európai részlegének főnöke mindenesetre magasabb értékelést helyezett kilátásba Görögország részére, amennyiben sikerül megegyezésre jutni.

A görög gazdasági miniszter az elmúlt évtizedek európai szubvenciós politikáját tette felelőssé Görögország gazdasági hanyatlásáért. Michael Chrysochoidis a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) nyilatkozva ugyanis úgy vélte, hogy a szubvenciók aláásták Görögország termelő bázisát és Görögország exportjának csökkenéséhez vezetett. A FAZ-nak arra a kérdésére, vajon a szubvenciók tették-e tönkre Görögországot, a reformernek tartott miniszter így válaszolt:

"Igen, miközben egyik kezünkkel átvettük az EU-tól kapott pénzt, a másikkal azt nem versenyképes technológiákba fektettük be. Minden a fogyasztásra ment el. Ennek az lett a következménye, hogy mindazok, akik valamit termeltek, bezárták az üzemeiket és importcégeket alapítottak, mert azokkal többet lehetett keresni." Chrysochoidis szerint Athén ráadásul a közeljövőben nem számíthat arra, hogy a külföldről befektetések érkeznek. A miniszter ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a megkurtítások spirálja és a kiéleződött recesszió "valamikor nagy robbanáshoz vezethet Görögországban."