Aligha merne ujjat húzni Kínával Romney

„Ha elnök leszek, árfolyam-manipulátornak fogom nyilvánítani Kínát, és vámokat vetek ki annak érdekében, hogy megálljt parancsoljak sportszerűtlen kereskedelmi praktikáiknak” – ezekkel a kemény szavakkal kelt ki az ázsiai nagyhatalom ellen Mitt Romney, akit hamarosan hivatalosan is a republikánusok elnökjelöltjévé választhatnak majd a párt kedden kezdődött konvencióján.

A volt massachusettsi kormányzó megjegyzése természetesen már akkor is a választóknak szólt, hogy alternatívát kínáljon számukra a jelenlegi elnök által képviselt állásponttal szemben. Barack Obama ugyanis mindeddig kerülte Kína hivatalos megbélyegzését, és még ha el is ismerte, hogy a távol-keleti állam manipulálja a jüan árfolyamát, nem vezetett be a Romney által vizionálthoz hasonló szankciókat velük szemben.

Most egyre több jel utal arra, hogy ezt végül a republikánus elnök sem lépi meg hatalomra kerülése esetén – vagy legalábbis finomítana fog tervein a nagyobb konfliktus elkerülése érdekében. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a szankciók hasonló választ váltanának ki a kínai kormány részéről, márpedig ez jelentős kárt okozhatna az ázsiai országban érdekelt amerikai cégeknek, így a republikánusokat támogató üzleti köröknek is.

A két ország gazdaságának összefonódását jelzi, hogy Kína ma már az Egyesült Államok harmadik legnagyobb exportpiaca Kanada és Mexikó után: tavaly összesen 104 milliárd dollár értékben szállítottak amerikai árukat a távol-keleti országba. A Bloomberg szerint a kínai piac elsősorban a tengerentúli mezőgazdasági, a félvezető és a légi ipar számára fontos, de a bankok, a biztosító-társaságok és mérnöki munkákat végző cégek is egyre jobban terjeszkednek a világ legnépesebb országában.

Az amerikai kitettség nagyságát jelzi például, hogy az Apple eladásainak egy jelentős része már Kínához kötődik, a General Motors több autót ad el az ottani piacon, mint otthon, a Yum Brands pedig már csaknem négyezer KFC-t és hétszáz Pizza Hutot üzemeltet a távol-keleti országban.

Az elképesztő méretű összefonódások miatt nem csoda, hogy Obama eddig óvatosan bánt a Kínával – még ha a nagyhatalom érzékeny veszteségeket okoz is az amerikai gazdaságnak. Miközben például az ottani jegybank által továbbra is alacsonyan tartott jüan-árfolyam segíti a kínai áruk eladását külföldön – így olcsóbban lehet őket piacra dobni a tengerentúlon –, addig ez károsan hat az amerikai külkereskedelmi mérlegre. Tavaly például 295 milliárd dolláros hiányt mutatott az Egyesült Államok Kínával szembeni külkereskedelmi árumérlege, ami a legnagyobb deficit, amit Washington valaha összehozott bármely országgal szemben.

További részletek a szerdai Világgazdaságban.