Cséfalvay: a reform miatt 3-4 évig gyengélkedik a gazdaság

Győri Enikő rámutatott: nem lehet elvárni az emberektől, hogy szeressék a megszorításokat. Úgy vélte, a munkahelyteremtés nélküli növekedés hasztalan növekedés, és az egyetlen járható út az eladósodás mentes növekedés. Az államtitkár szerint csak úgy lehet megnyerni az emberek támogatását a reformokhoz, ha közben munkahelyek jönnek létre.

A tagállamoknak nagyobb mozgásteret kellene engedélyezni a munkahelyteremtéshez használt eszközök, intézkedések megválasztásában - mondta.

A kohéziós alapokról szólva Győri Enikő rámutatott, hogy csak egy olyan Európa lehet versenyképesebb, amelyben érvényesül a kohézió elve. Kiemelte, hogy a kohéziós pénzek nem jótékonysági adományok; minden euróból, amit kohéziós célokra fordítanak, több mint hatvan cent a nettó befizető országokhoz kerül vissza, mivel vállalataik részt vesznek a kohéziós forrásokból megvalósuló beruházásokban.

Az államtitkár a beszélgetést követően az MTI-nek nyilatkozva kifejtette, nem szabad álságosnak lenni, a kétsebességes Európa létezik, hiszen vannak államok, amelyek tagjai az eurózónának és vannak, amelyek nem, és ugyanez érvényes a schengeni övezetre is. Egyes területeken bizonyos tagországok mélyebb, szorosabb együttműködést választottak szabad akaratukból, és fontos, hogy ezek a struktúrák nyitottak maradjanak azok számára, akik most még nem állnak készen a csatlakozásra, vagy egyelőre nem szándékoznak belépni - tette hozzá.

"Magyarországnak az az érdeke, hogy az eurózóna működjön, vége legyen a válságnak" - mondta Győri Enikő rámutatva, hogy Magyarország ezer szállal kötődik az eurózónához. Ugyanakkor kiemelte: a méltányosság úgy érvényesülhet, ha az eurózóna együttműködésének további mélyítése nem hozza hátrányosabb helyzetbe azokat, akik még nem tagjai az övezetnek.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a pénzügyi stabilitás és a strukturális reformok fontosságáról beszélt, de leszögezte, hogy a pénzügyi stabilitás nem jelent feltétlenül megszorításokat. "A pénzügyi stabilitás mindennek az előfeltétele, a növekedésé is" - jelentette ki.

Kifejtette, a reformintézkedéseknek eleinte recessziós hatásuk van, és csak 3-4 év múlva generálnak növekedést. Cséfalvay Zoltán szerint az a kérdés, hogy ezt a 3-4 éves időszakot hogyan lehet átvészelni. Arra a felvetésre, hogy halott-e a szociális piacgazdaság, az államtitkár azt mondta: a szociális piacgazdaság modellje egy értelmes modell, de az adósságból finanszírozott, adósságtól terhelt és adósságot termelő szociális piacgazdaság megbukott.

Győri Enikő és Cséfalvay Zoltán az Európa barátai nevű független elemző központ, civil szervezet Európa helyzetéről tartott kerekasztal beszélgetésének abban a szakaszában vett részt, amelyben a résztvevők arra keresték a választ, hogy a méltányosság követelése átrajzolhatja-e az Európai Unió politikai térképét. A beszélgetés apropója, hogy a szervezők szerint a gazdagok és szegények közötti rés a megszorítások politikája miatt egyre szélesebb. Ezért a résztvevők arra keresték a választ, lehet-e egyensúlyt teremteni a megszorítások és a növekedés között, mekkora fenyegetést jelent ez a rés az unió jövőjére, képesek-e a kormányok a recesszió közepette ösztönözni a vállalkozásokat és az innovációt.