Átmeneti megoldás a cseh kormányválságban

Az első olyan szakértői kormány alakult meg tegnap Csehországban 1993, az ország függetlenségének kikiáltása óta, amely nem a parlamentben képviselt pártok megegyezése alapján jött létre. Az önálló Csehország tizenkettedik kormányaként, illetve harmadik szakértői kabinetjeként megalakult testületet ugyanis úgy nevezte ki Milos Zeman államfő, hogy figyelmen kívül hagyta mind az eddig hatalmon lévő kormánypártok, mind az ellenzéki szociáldemokrata párt javaslatát arra vonatkozóan, hogy miként kezelje a kormányválságot. Előbbiek azt szerették volna, ha a jelenlegi kabinet egy új kormányfővel kitölti a jelenlegi parlamenti ciklus 2014 májusáig hátralévő részét, míg utóbbiak azonnali előrehozott választást követeltek. A jobbközép kormány miniszterelnöke, Petr Necas pár hete az után mondott le, hogy vizsgálati fogságba helyezték kabinetfőnökét, akit hivatali visszaéléssel és korrupcióval gyanúsítanak.

Elemzők szerint Zeman – aki 2007-ben lépett ki a szociáldemokrata pártból, és alakította meg saját mozgalmát – politikai súlyának növelésére használta fel a kormányválságot azzal, hogy a parlamenti pártok ellenkezése ellenére szakértői kormányt nevezett ki. Zeman lépéshez legitimitást adott, hogy ő az első közvetlenül választott államfője az országnak.

Zeman kezére játszik az is, hogy ha a törvényhozás a 30 napon belül megrendezendő bizalmi szavazáson nem támogatja a szakértői kormányt, akkor úgy is dönthet, hogy ügyvezető kabinetként akár a következő választásig, 2014 májusáig hivatalban tartja. Ahhoz, hogy ennél hamarabb, legkorábban szeptemberben választást tartsanak az országban, az szükséges, hogy a törvényhozás háromötödös többséggel szavazza meg saját feloszlatását, ami igen bizonytalan.

A kormány miniszterelnöke, az egykori szociáldemokrata pénzügyminiszter Jirí Rusnok így a legjobb esetben is csak mintegy tíz hónapig lehet hivatalban. Cseh viszonyok között ez nem szokatlan, hiszen az elmúlt évtizedben hét kormányfő váltotta egymást, ami rekord az EU-n belül. Arra viszont kevés lehet az alig egy év az új kabinet számára, hogy beindítsa a gazdaságot, amely márciusig hat egymást követő negyedévben zsugorodott. A kabinet fő feladata így az marad, hogy elfogadtassa a jövő évi költségvetést. Ez várhatóan az utóbbi évek hiánycsökkentő intézkedéseit folytatva 2014-re is jelentős kiadáscsökkentést irányoz elő. Az elmúlt négy évben egyetlen alkalommal sem sikerült az EU által elvárt, háromszázalékos szint alá csökkenteni a deficit mértékét. Az viszont igen kétséges, hogy a tervezett kiadáscsökkentést mennyiben tudja keresztül vinni a kabinet az őt nem támogató parlamenten keresztül. A mostani szakértői kormány pénzügyminiszterének, Jan Fischernek rossz emlékei vannak e téren, hiszen 2009-ben miniszterelnöke volt annak az ideiglenes kormánynak, amelynek büdzsétervezetét a parlament jelentősen felülírta, és így megemelte a tervezett deficitcélt is.

-->