Atomstressztesztek jönnek

Ez év végéig el kellene végezni az európai atomerőművek biztonságát megállapítani hivatott stresszteszteket – mondta el tegnap Brüsszelben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az energiaügyi miniszterek tanácsának rendkívüli ülésén. Ennek érdekében a következő hetekben az EU – a tagállamokkal és a nemzeti atomenergia-hivatalokkal közösen – összeállít egy közös dokumentumot, amelyben rögzítik a vizsgálati szempontokat. Ezek között szerepel például, mennyire bírják a létesítmények a földrengéseket, az árvizeket, illetve mennyire működnének megbízhatóan ilyen helyzetben a reaktorok hűtőberendezései, és hogyan biztosítható azok áramellátása. Mint ismert, a japán fukusimai erőműben az áramellátás megszakadása és a hűtés ezt követően fellépő leállása okozott krízishelyzetet. Mindemellett a stressztesztek során értékelik majd azt is, mennyire védettek az egyes létesítmények terrorcselekményekkel vagy éppen repülőgép-szerencsétlenségekkel szemben.

Fellegi utalt arra, a mai tanácskozáson a tagállamok mindegyike elismerte a stressztesztek elvégzésének fontosságát, így nem valószínű, hogy – bár elvileg lenne rá lehetőségük – bármelyikük is bojkottálná majd a végrehajtásukat. Az egyelőre kérdéses, mi történne akkor, ha valamelyik atomerőmű megbukna a vizsgán, az erre vonatkozó forgatókönyvet ugyanis még nem dolgozták ki. Günther Oettinger energiaügyi EU-biztos az ezt firtató újságírói kérdésre annyit jegyzett meg, ebben az esetben technikai javításokat, pótlásokat javasolhatnak majd az érintett létesítményeknek.

A biztos megjegyezte azt is, kevés olyan téma van az EU-ban, amelyben ennyire eltérő stratégiákat követnek az egyes tagállamok. Míg például több tagállam az atomenergiából történő kilépést fontolgatja, addig a jelenleg „atommentes” lengyelek és olaszok éppen a beszálláson gondolkodnak. „Abban azonban egységes az álláspontunk, hogy a lehető legmagasabb biztonságra kell törekedni, és ennek érdekében új, egységes standardokban kell megállapodnunk” – tette hozzá.

Ehhez azonban előbb meg kell várni azon vizsgálatok eredményét, amelyekből kiderül, mi is történt pontosan a fukusimai erőműben – figyelmeztetett Fellegi. „Ellen kell állni minden olyan nyomásnak – akár a gazdaság, akár a közvélemény részéről –, amely elhamarkodott döntéseket kényszerítene ki.” Ezzel párhuzamosan – tette hozzá – világosan és a valóságnak megfelelően kell kommunikálni a történéseket, különben a pénzpiacok hektikusan reagálhatnak, ez pedig senkinek sem érdeke.

Mint ismert, az EU-ban jelenleg 14 országban 143 atomerőmű működik. A nukleáris politika pillanatnyilag az egyes tagországok hatáskörébe tartozik, amelyek külön-külön adják ki az engedélyeket a területeiken üzemelő erőműveknek, és önállóan felügyelik a biztonsági előírások betartását. Az Európai Bizottságnak jelenleg csupán koordinációs jellegű szerepe van, az általa 2009-ben elfogadott minimumelvárásokat a tagállamoknak kell átültetniük a gyakorlatba.

A Handelsblatt szerint megszabják például, hogy egy a Richter-skála szerinti 6,5-es erősségű földrengés esetén minden létesítménynek biztonságosan le kell tudni állítania a működését. Ha azonban a Japánban tapasztalttal megegyező erejű, 8,9-es fölmozgás rázná meg Európát – ilyet a Richter-skála bevezetése óta még nem jegyeztek fel a kontinensen –, arra a német lap által megkérdezett szakértők szerint az európai atomerőművek többsége nem lenne felkészülve.

Lesz elég energia

Eddig sem a Japánban történt földrengés, sem a líbiai konfliktus nem okozott fennakadást az EU-tagállamok energiaellátásában – mondta el Brüszszelben Fellegi Tamás nemzetfejlesztési miniszter. Ha esetleg adódtak is nehézségek, azt a tagállamok maguk is meg tudták oldani – tette hozzá.

Korábbi közlés szerint ezen blokkok esetében még több napba telhet, míg sikerül rácsatlakozni az elektromos hálózatra.-->