Az EU nem fekteti kétvállra Görögországot, de...

A Financial Times brit napilap szombaton írta: a német vezetés azt szeretné, hogy Görögország a következő mentőprogram fejében adja át a költségvetéssel kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti "költségvetési biztosnak". A lap beszámolója szerint Berlin írásbeli javaslatot terjesztett az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé, amely hétfőn újabb válságtanácskozást tart.

A javaslat egyik fő eleme szerint a görög parlamentben törvényt kellene alkotni arról, hogy az állami bevételek felhasználásának első számú célja az államadósság csökkentése. A javaslat másik fő eleme a költségvetési biztosi intézmény felállítása. A javaslat szerint a biztost az eurócsoport, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa nevezné ki. A javaslatot az Európai Bizottság - hírügynökségi értesülések szerint - elutasította, ahogy Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter is élesen bírálta az elképzelést.

Balázs Péter, aki korábban az Európai Bizottság regionális politikával foglalkozó biztosa, illetve Magyarország külügyminisztere is volt, az MTI megkeresésére hangsúlyozta: Görögország szuverén állam, és az Európai Unión belül is szuverének maradnak az államok. Kifejtette: az egy régi felfogás, hogy az uniós tagállamok beadják szuverenitásukat; ma a "pooling" kifejezést használja a szakma, tehát a tagállamok közösen gyakorolják szuverenitásukat oly módon, hogy az nem csorbítja, hanem erősíti a cselekvőképességet. "Ma ez a szuverenitás integrációs felfogása, tehát, hogy többre megyünk együtt, mint külön" - fogalmazott a szakember.

Az egyetemi tanár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "az egészen más dolog", ha Görögország nagy összegű hitelre szorul, hiszen a hitel fölhasználásának vannak feltételei. Hamarosan Magyarország is meg fogja ízlelni, immár másodszorra, hogy egy Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) érkező "készenléti hitelvonal" milyen feltételrendszerrel jár - tette hozzá.

Kiemelte azonban, hogy ezt akkor alkalmazzák, ha az ország elfogadja egyrészt a pénzt, másrészt az ezzel járó feltételeket. "Ez nem más, mint amikor az ember egy építési hitelt vesz fel a banktól" - magyarázta Balázs Péter.