Az MNB döntése erősítette a forintot

Kissé erősödött a forint árfolyama a jegybank keddi kamattartó döntését követően. Az eurót tizenöt perccel a kamatdöntést követően 290,40 forinton jegyezték a döntést megelőző 291,50 forint körüli jegyzések után. A svájci frank 240,60 forintra gyengült 241,40 forintról, a dollár 211,70 forintra 212,50 forintról, a japán jen 2,7670 forintra 2,7760 forintról.

A jelenlegi piaci helyzet sok tekintetben hasonlít a 2008-2009-es szituációhoz, amikor a gyenge növekedési kilátások ellenére a jegybank végül rendkívüli kamatemelésre kényszerült.  Ezt a forgatókönyvet az elkövetkező hetekben sem zárhatjuk ki – véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere. A jelenlegi negatív nemzetközi környezet, az eurózóna válsága hasonló, ha nem nagyobb kockázatot jelent, mint annak idején a Lehman-összeomlás volt, emellett a hazai különutas gazdaságpolitika is plusz kockázati tényező az ország számára.

A múlt héten bejelentett adóemelések miatt az inflációs kilátások is romlottak, és sajnos Magyarországon a gyenge hazai fogyasztás ellenére ezek az árszínvonalat emelő sorozatos „egyszeri” sokkok negatívan érintik a várakozásokat. A hazai monetáris politika így kényelmetlenebb helyzetben van, mint Csehországban vagy Lengyelországban, ahol szintén ÁFA-emelések történtek, azonban a jobb inflációs múlt miatt az ottani jegybankoknak ezekre nem kell feltétlenül reagálniuk. A jelenlegi helyzet alapján tehát úgy néz ki, hogy a gyenge növekedés ellenére az elkövetkező időszakban nagyobb esélyét látjuk a monetáris szigorításnak.
 
A nemzetközi befektetői környezet romlásának, valamint a kormány végtörlesztési tervének hatására jelentősen gyengült a forint az euróval szemben. Egy hónap alatt a hazai deviza 270 körüli árfolyamról 290-es szintre került, amely bizonyára fejtörést okoz a jegybanknak. A forint gyengülése ellen kamatemeléssel, illetve jegybanki intervencióval védekezhet.

Jelentős többséggel döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a kamattartás mellett – mondta Simor András a kamatdöntéssel kapcsolatos sajtótájékoztatón.

Az MNB a kamattartás és a 25 bázispontos emelés közül választotta a kamat változatlanul hagyását, túlnyomó többséggel. 2011-ben továbbra is 3,9 százalékos inflációval számol a Magyar Nemzeti Bank. A jövő évre azonban magasabb, 3,6 helyett 3,9 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulál a jegybank. Az idei évben 2,7 százalék helyett 1,5 százalékos növekedéssel számol a jegybank, míg jövőre a várakozások szerint az előrejelzés 1,5 százalékos lesz, alacsonyabb a korábban prognosztizáltnál.

Arra a kérdésre, hogy számíthatunk-e forintgyengülésre az otthonvédelmi akcióterv kapcsán, Simor András elmondta: az ügyfelek egy része meglévő megtakarításból, más része forinthitelből törlesztheti a meglévő jelzáloghitelt. Mindkét eset pótlólagos devizakeresletet jelent a hazai piacon. Ez pedig már jóval az előtörlesztés megkezdése előtt jelentkezhet, a várakozásoknak tehát fontos a szerepe. A végtörlesztés adósságelengedést jelent, a jelen árfolyamok mellett a frankhitelek esetében 25 százalékot.

Mindez forintgyengülést eredményezhet, ugyanakkor a programban csak szűk kör vehet részt. Forinthitellel a számítások szerint csak a frankhitelesek 20 százaléka válthatja majd ki korábbi kölcsönét. A devizahitelesek 11 százaléka 90 nap fölötti, 5 százaléka 30 és 90 nap közötti elmaradásban van. Ez, valamint a többi tényező összesen a devizahitelesek 60 százalékát zárhatja ki a forinthitel felvételének lehetőségéből. Mindennek ellenére is jelentős veszteséget okoz a program a bankszektorban, ez ronthatja a költségvetési kilátásokat.

Az MNB tízpontos javaslatcsomagjából eddig kettőt fogadott el a kormány: a referenciakamatok alkalmazását és a pozitív adóslistát. Ugyanakkor a törvénnyel ellentétben a kormánydöntés után kérte ki a kormány az MNB véleményét, az EKB-nak pedig csak egy napja lett volna az előterjesztés mérlegelésére. "Legalább is furcsa a helyzet" - fogalmazott Simor András.

Az MNB a devizatartalékok terhére kész a végtörlesztéshez szükséges devizamennyiséget a bankok rendelkezésére bocsátani, ennek részleteit később határozzák meg. A jegybank ezzel a piac jövőbeli várakozásait igyekszik mihamarabb megfelelő igénybe terelni. Simor András kiemelte: a devizatartalék-igényt az ország külső adóssága határozza meg. A végtörlesztéssel az adósságállomány csökken, vagyis az ezzel párhuzamosan mérséklődő devizatartalékok nem emelik jelentősen az ország sérthetőségét.

„Ugyan az inflációs kilátások az utóbbi időben javulni látszottak, a kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a jövő évre várt inflációs pálya érdemben, 1-1,2 százalékponttal felfelé módosulhat, ami azt is jelenti, hogy a korábbi várakozásokhoz képest a 3 százalékos inflációs cél teljesülése jövőre sem lehetséges” – írja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

Úgy látja, az MNB feltehetően egyszeri hatásnak tekinti az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, az inflációs várakozások magasan maradása miatt az óvatosság indokolt marad. Ameddig erre nincs bizonyíték, a monetáris politikának nem kell válaszolnia szigorítással. „Ugyanakkor az utóbbi időkben erőteljesen felerősödtek a stabilitási kockázatok, amelyek egy része külső eredetű, azonban a kormány devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos intézkedési igen jelentős kockázatokat okoznak a pénzügyi rendszernek” – hangsúlyozta az elemző.

„Mindezek miatt a piaci árazásokban meglevő kamatcsökkentési várakozások teljesen kiárazódtak. A következő egy év során így nem számítunk kamatcsökkentésre, kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve kockázati felárnövekedés esetén lehetséges” – vélekedett. A legvalószínűbbnek az alapkamat 6 százalékos szinten tartását tartják a TakarékBank elemzői, azonban a felfelé mutató kockázatok erősen megnövekedtek.