Csomag nélkül vág neki Varga

„A nagy átalakítások korszaka lezárult, csak finomhangolásokat hajtunk végre” – mondta Varga Mihály márciusban, amikor átvette Matolcsy György helyét a nemzetgazdasági minisztérium élén. A kedden nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramban a minisztérium valóban csak apró módosításokat hajtott végre. Az előirányzatok egy része változott, kiigazítások viszont nincsenek.

Az idén 0,7 százalékos gazdasági növekedésre számítunk, szemben a korábban várt 0,9 százalékkal – jelentette be Varga Mihály a konvergenciaprogramot ismertető keddi sajtótájékoztatóján. Ha átlagos lesz az idei év a mezőgazdaságban, az önmagában 0,4 százalékkal segítheti a GDP-t, és a külső kereslet is élénkülhet. Az NGM szerint a költségvetésben is kedvező folyamatok indultak el, amit mutat, hogy tavaly 2 százalék lett a GDP-arányos deficit. „A hitelbővítő programok is segíthetik a kilábalást” – hangsúlyozta Varga, utalva az MFB, az Eximbank és az MNB programjaira.

Mivel az elmúlt két évben 3 százalék alatt volt a hiány, és ebben az évben is alatta lesz, megvan az okunk azt feltételezni, hogy kikerülhetünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Varga. Brüsszel egy kicsit „túlvágatott” a magyar költségvetésen tavaly. Abban bízunk, hogy az Európai Bizottság belátja, számunkra fontos a hiánycél tartása, és megszünteti az eljárást – hangsúlyozta lapunknak arra a kérdésére, hogy kikerülhetünk-e az eljárás alól további intézkedések nélkül is.

Az idei költségvetési hiánycélon nem változtatottunk, az továbbra is 2,7 százalék – ismertette a program makrogazdasági pályáját Varga Mihály. A jövő évi deficitcélt viszont 2,2 százalékról 2,7-re emelték, vagyis a választás évében nem lesz feszesebb a gyeplő.

Varga szerint a pénzügyi tranzakciós illetékből lassan csordogál a pénz, mert megváltoztak a fogyasztói szokások, de az önkormányzatok például feszesebb gazdálkodást folytatnak, ami kedvező. Az EU nem hagyta jóvá a fordított áfát a sertéságazatban, ugyanakkor kevesen választották a tételes adókat (kata, kiva), ami növeli a büdzsé bevételeit – mondta a miniszter. „A GDP 1,3-1,4 százalékát kitevő tartalék a kockázatok figyelembevételével csökkenhet, de még mindig marad 0,6 százalék körüli tartalék” – fogalmazott.

Szerinte 80 milliárddal kevesebb tranzakciós illeték kerülhet a büdzsébe. „Az államkincstári körből azonban be fog folyni a tervezett illeték” – válaszolta lapuk kérdésére, de nem említette, hogy emelnék a szintjét. Az MNB tisztségviselői az inflációs jelentés bemutatásakor – melyben 2,9 százalékos hiányt prognosztizált a jegybank – azt mondták, hogy a kincstári körből több bevétel jöhet, mert várhatóan intézkedéseket hoz a kormány. Az NGM szerint nem kell módosítani a tranzakciós adón, hogy a bevétel kincstári része teljesüljön.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy kell-e újabb kiigazításokat végrehajtani az év során, hogy teljesüljön a 2,7 százalékos hiánycél. Ha a kockázatokat tekintjük (e-útdíj, szuperkasszák), akkor egyértelmű, hogy néhány újabb intézkedéssel könnyebben kikerülnénk a túlzottdeficit-eljárás alól. Abban bízhatunk, hogy egyes intézkedéseket mégis figyelembe vesz az Európai Bizottság, és hogy javítja idei és jövő évi GDP-előrejelzését.

Maradtak kockázatok

A kormány módosított idei GDP-prognózisa még mindig magasabb a piaci konszenzusnál – mondta el lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Szerinte fontos üzenet, hogy a 2013-as hiánycélt pótlólagos intézkedések nélkül tarthatónak véli a kormány, és a kockázatokat a tartalék csökkentésével fedi le. Bevételi kockázat, hogy a kormány 3,1 százalékos inflációs prognózisa túl magas. A 2014-es költségvetés hiánycéljának emelése a kiadások növekedését vetíti előre, ami a pedagógus életpálya modell bevezetését is jelentheti.