Rendkívüli EU-csúcs az adócsalók ellen

Miként lehetne azt az uniós szinten évi ezermilliárd euróra rúgó összeget behajtani az EU-tagországok költségvetésébe, amely jelenleg az adócsalás és adóelkerülési technikák alkalmazása miatt nem növeli az állami bevételeket – ez a fő témája a mai soron kívüli brüsszeli uniós csúcstalálkozónak. Az ezermilliárd eurós összeg egy brit adószakértő, Richard Murphy tanulmányának eredményeként jött ki, aki az Európai Bizottság megbízásából egy átfogó elemzést készítetett el arról, hogy mekkora kárt okoz az adócsalás és adóelkerülési technikák alkalmazása az EU-ban.

Richard Murphy becslése szerint csak az adócsalás évente több mint 860 milliárd eurónyi kisesést okoz a tagállamok költségvetésének. Emellett további mintegy 150 milliárd euró az adóelkerülési technikák alkalmazása miatt nem érkezik be a büdzsékbe. A brit szakértő csak az előbbi összeg esetében bontotta le tagállamokra vonatkozóan a kieső állami adóbevételeket. Eszerint Magyarországon évente mintegy 9,5 milliárd euró, vagyis több mint 2700 milliárd forint adót csalnak el.

Bár a brit adószakértő tanulmányának következtetései már tavaly ismertté váltak, igazán csak idén kerültek a köztudatba. Ennek oka, hogy tavasszal kipattant az úgynevezett offshoreleaks-ügy, amely szerint világ 170 országának 130 ezer polgára titkos bankszámlákat garantáló országokba menekítette pénzét saját országa adóhivatalának szeme elől. Miután az elhúzódó, 2008 vége óta tartó pénzügyi és gazdasági válság miatt sorozatos megszorításokat bevezető uniós tagállamoknak minden adóbevételre szükségük van költségvetésük konszolidálása érdekében, így egyáltalán nem okozott meglepetést, hogy a tagországok megállapodtak abban, hogy a minél hatékonyabb adóbeszedés kérdéséről soron kívüli uniós csúcsot tartanak.

Az adóelkerülés elleni küzdelem részeként a tagállamok egyik fő célja, hogy létrejöjjön a teljes transzparencia az EU-n belül az uniós polgárok más tagállamban tartott bankszámlaadatairól. A 27 tagállam közül csak két tagország, Ausztria és Luxemburg nem csatlakozott eddig az automatikus bankbetét-adatcserét előíró, 2003-ban elfogadott irányelven alapuló rendszerhez. Luxemburg azonban az offshoreleaks-ügy kipattanása után áprilisban bejelentette, hogy 2015-től bekapcsolódik az automatikus adatcsere rendszerébe. A Benelux-államon kívül így már csak Ausztria tart ki nyíltan a banktitkot garantáló szabályozása mellett. Erre a pénzügyminiszterek múlt heti ülésén lehetőség is volt, ám áttörést nem sikerült elkérni. A múlt heti tanácskozáson azonban abba végül beleegyezett Luxemburg és Ausztria is, hogy az Európai Bizottság tárgyalási mandátumot kapjon a tagállamoktól arra, hogy megkezdje az egyeztetéseket öt EU-n kívüli országgal (Svájc, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Andorra) az automatikus adatcsere-rendszerről.

A brit kormányfő válasza nem várt sokáig, az EU-csúcs elé időzítve bejelentette: London az adócsalás elleni harcban való együttműködésre szólította fel a tengerentúli területek, illetve a korona fennhatósága alá tartozó szigetek (például Kajmán-szigetek, Gibraltár) vezetőit.

A brit kormányfő válasza nem várt sokáig, az EU-csúcs elé időzítve bejelentette: London az adócsalás elleni harcban való együttműködésre szólította fel a tengerentúli területek, illetve a korona fennhatósága alá tartozó szigetek (például Kajmán-szigetek, Gibraltár) vezetőit. -->